Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz):
1901 jegyében tette m egy javaslatot az alaptörvény alapjogokat kimondó fejezetéhez. Javaslatom lényege, hogy mondjuk ki: mindenkinek joga van a saját maga, a családja és a vagyona védelmére, azaz mondjuk ki: mindenkinek joga van az önvédelemre. Bízom benne, hogy képviselőtár saim is érzik annak súlyát, mit is jelent e fontos alapjog alaptörvényben való kifejezése, és mit jelent az alaptörvény elfogadása. Vukics Ferenc idézetével szeretném befejezni hozzászólásomat, amely, azt hiszem, minden magyar emberhez szól: “Magyar Embere k! Ne felejtsétek, valamikor itt előttünk magyar emberek éltek. Értünk éltek, cselekedtek és munkálkodtak. Vérüket, könnyüket és verejtéküket hullajtották azért, hogy nékünk otthonunk, hazánk, családunk, jövőnk és lelkünk legyen. Magyar Emberek! Ne felejts étek a régvolt magyar embereket!” Azt gondolom, itt az idő, hogy méltók legyünk hozzájuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Pogácsás Tibor képviselő úr következik, ugyancsak a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország alaptörvényének vitája, az új alkotmány létrehozása, megalkotása kivételes alkalom az Országgyűlésben, és biz tosak lehetünk abban, hogy többségünknek ez egy egyszeri és megismételhetetlen időszak az életünkben. Az természetes, hogy nem mi, törvényalkotók vagyunk fontosak ebben a folyamatban, hanem Magyarország, a magyar nemzet. Szándékunk szerint egy olyan törvén yt fogadunk most majd el, amely hosszú évekre, évtizedekre megalapozza, formálja Magyarországot, olyan jogi környezetet hoz létre, amely lehetővé teszi az ország kilábalását a gazdasági és a morális válságból. Sosem rejtettük véka alá, hogy a megfelelő fel hatalmazás, a választói akarat esetén vállaljuk a felelősségét és terhét annak, hogy a rendszerváltás húsz éve alatt világossá vált hibákat kijavítsuk, hogy elinduljunk egy, a történelmi hagyományokon alapuló, modern, korszerű állam és gazdaság megteremtés e felé. Fontos szakasz ezen az úton a mostani, felkértünk minden politikai erőt, vegyen részt az alaptörvény megfogalmazásában, tegye le, mutassa be saját koncepcióját. Természetesen mindenkinek a saját felelőssége, hogy mit tesz: felmérve saját alkalmatla nságát, távol marad a Háztól, és inkább a pillanatnyi pártérdekeit szolgálva a romokban álló pártszervezetének feltámasztásával kísérletezik; vagy éppen a könnyű megoldást választva, kritika és elutasítás mögött, a ’49es alkotmány továbbélését akarja elős egíteni. Az Alapvetés rögzíti, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható gazdálkodás elvét érvényesíti. Az (1) bekezdés szerinti elv megvalósításáért az Országgyűlés és a kormány viseli az elsődleges felelősséget, az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani. Tisztelt Országgyűlés! A húszéves önkormányzati rendszer az ország működőképessége, a közszolgáltatások, a kö zigazgatás, az egészséges és kulturált lakókörnyezet kialakítása, a települések építése, fejlesztése terén jelentős eredményeket ért el, és azt gondolom, nyugodt szívvel állíthatom, hogy a döntő többségük jó szándékkal és többékevésbé jól is végzi ezt a f eladatot. Ugyanakkor tény az is, hogy kevés olyan ország van, ahol ilyen szerteágazó, összetett feladat jut a helyi irányításra. Az elmúlt időszakban ugyan a kormányok igyekeztek az önkormányzatok függetlenségének a látszatát fenntartani, ugyanakkor a sok esetben kimondott, sok esetben ki sem mondott lopakodó feladatelhárítás, a pénzügyi megszorítások gyakorlatilag mára már jelentősen csorbították ezt az önrendelkezést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az esélyegyenlőség, az ország gazdasági érdekeinek ér vényesülése érdekében és az előbb általam idézett cikk szellemének megfelelő állapot kialakításáért megérett a helyzet arra, hogy az önkormányzati rendszer újraszabályozásra kerüljön. A