Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SESZTÁK OSZKÁR (KDNP):
1888 választópolgárok, az állampolgárok akarata hozta létre. Meggyőződésem szerint megelégelték az állampolgárok azt a fajta egymásra mutogatást, azt a fajta felelősségelhárítást, ami az utóbbi 20 évben a politikai közösség részéről tapasztalható vo lt; vettek egy nagy levegőt, és megszületett az a fajta politikai többség, amely kellő legitimációval tudja magát túltenni, tudja lezárni azt a múltat, azt a 20 évet, amelyből a problémáink alapvetően fakadnak. Ez a politikai közösség, amelyen a mi politik ai többségünk is alapszik, okkal és joggal elvárja, hogy annak a felelősségnek és annak a feladatnak eleget tudjunk tenni, amit ránk bíznak. Meggyőződésem szerint akkor járnánk el helytelenül, hogyha ezzel a feladattal és ezzel a felelősséggel nem tudnánk élni, és akkor nem nézhetnénk a gyermekeink vagy az unokáink szemébe, hogyha nem élnénk ezzel a felhatalmazással, ha nem végeznénk el azt a dolgunkat, amiért ideküldtek bennünket. Akkor tudunk abból a hazugságspirálból kikerülni, amely a rendszerváltás adó ssága a mai napig, hogyha ennek a politikai felhatalmazásnak eleget tudunk tenni. Amiről a felszólalásomban szólni szeretnék, alapvetően két fejezethez kapcsolódik: “Az állam” fejezethez és az alapjogi fejezethez; Az állam fejezetnek is ahhoz a részéhez, a melyben az én politikai szocializációm, a politikussá válásom történt, hiszen egy kivételes történelmi helyzetben, 25 évesen lehettem egy nagyváros, Nyíregyháza önkormányzati képviselője. Ilyen módon a politikai eszmélésem és a politikai múltam ehhez a sze gmenshez, az önkormányzati rendszerhez kötődik. Visszatekintve az elmúlt 20 évre, a 2021 évvel ezelőtti önmagunkra, akik ennek a folyamatnak a részesei voltunk, nagyon sok idealisztikus álom, nagyon sok idealisztikus elképzelés fogalmazódott meg bennünk, amely alapvetően pozitív volt, hiszen olyanfajta ambíciót tükrözött, hogy megváltoztatjuk a helyi közösségeinket, belakjuk újra a levitézlett tanácsrendszer után a falvainkat, településeinket, városainkat. Ez a fajta ambíció nagyon sok jó eredményt szült. Meggyőződésem szerint az összes problémájával és az összes, akár kudarcával együtt is az elmúlt 20 évben büszkék lehetünk mindannyian - akik részesei voltunk ennek az építkezésnek, akik nem - erre a teljesítményre, hiszen nagyon nagy felhajtóerőt, nagyon n agy felszabadító energiákat mozgatott meg ez a folyamat. Mint említettem, '90től helyi önkormányzati képviselőként, '98tól pedig megyei önkormányzati képviselőként a SzabolcsSzatmárBereg megyei önkormányzatban bizottsági elnökként és különböző posztoko n gyakoroltam az önkormányzatiságot, és nem vagyunk, nem vagyok ezzel egyedül, hiszen talán 70 körüli számban ebben a kormánypárti frakcióban az önkormányzati világból érkeztünk, sőt jelenleg is önkormányzati tisztségviselőként vagyunk jelen a Házban. Ilye n módon nemcsak elméleti, hanem gyakorlati részese is voltam a megyei önkormányzatiságnak, a megyei önkormányzati középszint gyötrő problémáinak. Hiszen jókat mondtam az önkormányzati világról - és ez így is igaz , viszont az alapító atyák, a rendszervált ó parlament az önkormányzati jogok, kötelezettségek megfogalmazásakor mintha kiöntötte volna a fürdővizet a gyermekkel, és a területi, a középszintű önkormányzatiságot nem megfelelően helyezte el. Joggal és talán okkal félt az akkori törvényhozó, az Ország gyűlés attól, hogy a létrejövő megyei önkormányzatok nem a haladás, hanem talán a maradás bástyái lehetnek a magyar vidéken, és ezért nagyon megnyirbálta azokat a lehetőségeket, amelyek egy megyei önkormányzatiságban, egy középszintű önkormányzatiságban re jlenek, és alapvetően egy nagy GAMESZszé, egy intézményfenntartó társulássá degradálta a megyei önkormányzatokat. Nagyon pozitív jeleit látom a jelenlegi alaptörvény szövegében annak, hogy ez a fajta hiátus a jövőben feloldó dhat, hiszen azzal a kitétellel, ami a vármegyei névben rejlik, lehetőséget látok arra, hogy megfelelő helyre kerüljön a megyei önkormányzatiság a jövőben, hiszen az alkotmány szövege a jövőről szól. Ennek a kedvéért még elviselem azokat a hol csipkelődő, hol pedig gúnyos megjegyzéseket is, ami a vármegye névhez kötődik. Én magam is furcsállottam egy napig ezt az elnevezést - kérdezték is, hogy hol van nekünk várunk. Hát van várunk, és minden megyének van vára, nekünk a szabolcsi földvár az ősi megyeközpont unk, amelyhez legalább évente egyszer elzarándokolunk. Egyébként nem is a mi megyei önkormányzatunk, hanem még az elődeink a
