Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SESZTÁK OSZKÁR (KDNP):
1889 megyenapot a szabolcsi zsinat évfordulójához kötötték, Szent László királyunk tartott ott Országgyűlést, nagy büszkeségünkre. Igeni s van várunk, és van a megyei önkormányzatiságnak, sőt a magyar államiságnak olyan végvára, amely a legnehezebb időkben, amikor a magyar államiság léte kérdőjeleződött meg, végvárként fenntartotta a magyar államiságot. Tehát mint mondtam, én is furcsállott am ezt a névhasználatot, de azért, hogy a magyar múlthoz - hiszen meggyőződésem szerint a magyar nemzeti közösség nemcsak a mában él, nemcsak fogyasztóként értelmezhető, hanem az elmúlt nemzedékek és a jövő nemzedékek közösségeként tételezhető föl - kellő kapcsolódásunk legyen, megbarátkozom ezzel a gondolattal, ezzel a névváltozattal, és kérem képviselőtársaimat is, hogy barátkozzunk meg, és kellő méltósággal viseljük a magyar múltnak ezt a névben is megjelenő rekvizitumát. Hiszen valóban a magyar államisá gból jószerint ez az intézmény maradt meg ezer éven keresztül, és erre igencsak büszkék lehetünk, hiszen vannak olyan államok, amelyek múlt híján igyekeznek maguknak múltat teremteni, nekünk a saját múltunkat, a saját nemzeti történelmünket kell megbecsüln ünk, akár a névhasználattal; különösen akkor, hogyha ez a névhasználat azt a hiátust is feloldja, amire utaltam, ami a megyei önkormányzatiság, a középszintű önkormányzatiság hiátusa mind a mai napig a magyar önkormányzati rendszerben. Mint ahogy mondtam, a múltunkhoz való viszony alapvetően fontos, hiszen az a nemzet, az a nemzeti közösség számíthat és építhet jövőt, amely a múltját is - annak összes értékével, akár problémájával is - magáénak tudja. Bizton remélhetem, hogy ez a névváltoztatás és az egyéb rendelkezések, amelyek a 32. cikktől kezdve megemlítésre, leírásra kerülnek, ezeket a reményeimet, tapasztalataimat a sarkalatos törvényhozás során figyelembe veszik, és olyan újfajta definíciót adnak a megyei önkormányzatiságnak, amely megfelel a mai kor kihívásainak és a jövő kihívásainak, és lehetővé teszi, hogy az az intézmény, amely persze nagyon sokat változott a történelem során, nagyon sok új kihívásnak és feladatnak kell megfelelnie, a jövő kihívásaira is választ találjon. (12.50) Nagyon fontos az alkotmányos elrendezésben, hogy a kormány, a kormány területi szervei és a megyei önkormányzatok közötti együttműködést és világos feladatelhatárolást megvalósítsuk. Meggyőződésem szerint az alaptörvény szövege ezt megfelelően kezeli. Egy kitételt engedjen ek meg számomra, amire Szabó Erika képviselőtársunk, államtitkár asszony is utalt: a 32. cikk 4. pontja szerint a kézhezvételtől számított 15 napon belül kezdeményezheti a kormányhivatal a bíróságnál a határozat megsemmisítését. Ez a kitétel az alkotmány s zövegében olyan problémákat vethet fel, amelyekkel kapcsolatban még nem felkészültek vagy a közeljövőben sem lehetnek felkészültek a kormányhivatalok. Tehát, egyetértve államtitkár asszonnyal, talán ezt a 15 napos határidőt ebből a szövegből ki lehetne ven ni, és a sarkalatos törvények között kell ezt a kérdést szabályozni. Tehát a kormányhivatalok és a megyei önkormányzatok közötti harmonikus együttműködést nagyon fontosnak tartom, és meggyőződésem szerint az alaptörvény szövege ezt jól szolgálja. Szólnom k ell még arról is, hogy az önkormányzati rendszer olyan energiákat szabadított fel, amelyek nagyon pozitívak voltak az elmúlt időszakban, ezért minden olyan település érdekében is szólnom kell, amely a magyar múlthoz nagyon fontosan kapcsolódik, de most úgy beszélünk róluk, mint kistelepülésekről. Az előbb említettem a szabolcsi földvárat, amely mellett egy kistelepülés található, de mondhatnék olyan szatmári falvakat is, amelyek most kistelepülési létben vannak. Nagyon fontos, hogy az alaptörvény szövegterv ezete az Alapvetések között az F. cikkben rögzíti: “Magyarország területe vármegyékre, városokra, községekre tagozódik.” Ez olyan garancia számunkra, amely azt jelenti, hogy Nemesborzovának, Szabolcsnak is van múltja és lesz jövője is a magyar közigazgatás ban és a magyar településszerkezetben, hiszen minden település olyan egyedi színt ad hozzá az ország, a nemzet arculatához, amely ha eltűnne, akkor meggyőződésem szerint pótolhatatlan űr és veszteség keletkezne. Balsai képviselőtársunk beszélt az összeférh etetlenségi szabályokról, illetve arról, hogy sokan vagyunk ebben a Házban, akik az önkormányzati világból érkeztünk, és jelenleg is önkormányzati
