Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Európai Néppárt):
1886 ki van hagyva ezekből a döntésekből. Ezért is fogalmaz ú gy az alaptörvény, hogy ha adott esetben később a választójogi törvényben úgy döntenének a képviselők, hogy bevállalják azt, hogy ezt az eddig a szavazati jogból kizárt társadalmi csoportot, a kiskorúakat a saját szüleiken keresztül bevonják a társadalmi k épviseletbe, akkor ehhez megteremti a lehetőséget. Ez egy nagyon vitatott javaslat, de meggyőződésem, hogy ez is egy eszköz lehet arra, hogy a jövő nemzedékekre oda tudjunk figyelni, hogy azok mellé a jelenlegi társadalmi érdekek mellé, amelyek elsősorban az újraelosztást hangsúlyozzák - hiszen ezek a legnagyobb szavazói csoportok , bekerülhetnek azok is, akik ennél szélesebb körben a jövő nemzedékekért való felelősséget is vállalni tudják. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Még egy kérdésről szeretnék beszélni. A jövő alkotmánya magában foglalja a jövő, a XXI. század első legfontosabb emberi jogi dokumentumának, katalógusának, az európai emberi jogi chartának a szövegét. Ott, ahol a magyar jogvédelem eddig magasabb volt, ott az Alkotmánybíróság által kialakított szövegek kerültek be ebbe, tehát ilyen értelemben azt gondolom, hogy Magyarország Európában példaszerűen védi az alapvető jogokat. Bekerült az alapvető elemei közé az alapjogokról szóló részben a kollektív jogok megfogalmazása is, a kisebbségek kollektív j ogai, ami alapvető fontosságú. Miközben nemzetközi színtéren azért küzdünk, hogy az őshonos kisebbségeknek a jogait kollektív jogként ismerjék el, a mi alkotmányunknak is úgy kell fogalmaznia, és ebben a tekintetben is példaszerűnek kell lennünk. Vagyis ug yanazt tudom tanácsolni, amit az imént a környezetvédelemnél, hogy abban az esetben, ha a hazánkban élő kisebbségek, nemzetiségek, népcsoportok - ez az új szóhasználata ennek az alaptörvénynek - azt kérik, hogy bizonyos pontokon módosítsunk azokon a szöveg eken, amelyek belekerültek az alaptörvény tervezetébe, akkor ezt tegyük meg az ő igényeik szerint. Nem elég nekünk azt gondolni, hogy mi jót akarunk nekik és érvényesíteni akarjuk az érdekeiket, őnekik is úgy kell gondolniuk, hogy az, amit kiolvasnak ebből a szövegből, az ő számukra is fontos. Ezért is találkoztam nemrégiben a kisebbségek, nemzetiségek képviselőivel, országos önkormányzatokkal. Hozzáteszem, példa nélküli Európában az az önkormányzati rendszer, amely a nemzetiségek és a népcsoportok számára kialakult. Példa nélküli az az önkormányzati rendszer. Még egy lapáttal rá kellene tenni, hogy valóban Magyarország mintaországgá válhasson, és ne csak mi gondoljuk, hogy mintaország, hanem azok is, akik erre kívülről ránéznek. Ha ebben a tekintetben módos ítani kell, és figyelembe kell venni ezen népcsoportok nyelvének a nagyobb védelmét, vagy adott esetben azt, hogy róluk csak kétharmados sarkalatos törvényben lehessen rendelkezni, akkor legyünk, legyenek nyitottak ezekre a módosításokra. Én ezeket mind, v alamennyit támogatom. Hiszen alapvető fontosságú, hogy itt, a Kárpátmedencében, egy olyan közegben, ahol sok nemzetiség él együtt, a nemzeti identitások, lojalitások összefonódnak, összekapcsolódnak, néha ütköznek egymással, mi, magyarok Magyarország rész éről tegyük világossá, hogy a magyar egyrészt befogadó nemzet, mindenkit, aki a magyar nemzet része akar lenni, be tudja magába fogadni egyik oldalról, másik oldalról pedig nyitottak vagyunk, és tiszteljük másoknak a kultúráját, értékeljük, és ha szükségük van védelemre, akkor ezt is megtesszük. Ebben a tekintetben is példát kell mutatni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az alkotmányozás egy kivételes dolog. Amikor alaptörvényt fogad el az Országgyűlés - ebben a parlamentben legutoljára hatvanvalahány éve fordul t elő ilyen alkalom, ráadásul nem is tekinthető valódi jogi dokumentumnak, ami akkor megszületett, hiszen a diktatúra pöcsételte meg akkor saját dicsőségét ezzel , most végre, először a magyar történelemben adatik meg, hogy egy egységes, valóban létező al aptörvényt fogadjanak el. Ennek a felelősségnek a nagyságához képest fogják fel az önök szerepét. Azokra, akik saját akaratukból egyébként indok nélkül kimaradnak, és utána kívülről kiabálnak be, és azt mondják, hogy miért helytelen az, amit itt benn önök csinálnak, azokra ne hallgassanak. Viszont hallgassanak mindenkire, hallgassanak arra a 900 ezer emberre, aki kérdőíven keresztül megfogalmazta véleményét; hallgassanak arra a rengeteg önkormányzatra, amely levélben fogalmazta meg az álláspontját ebben a k érdésben; hallgassanak a civil szervezetekre, olvassák el
