Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
1880 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kétperces hozzászólásra Szilágyi György képviselő úrnak adok szót, a Jobbik képviselőcsoportjából. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen. Nagyon gyorsan, csak a tények kedvéért, Szalay úr. Önök a HoffmannPokorni vita és harc során föláldozták több tízezer magyar gyermeknek a mindennapos testnevelését. Ezek a tények, nem az, hogy mi van leírva, hanem az, amit önök cselekedtek. Az meg, hogy ö n azt mondja, hogy benne van, mondjuk, most jelen pillanatban ebben az alaptörvényben, hogy mennyi lehet az államadósság, ez körülbelül olyan, mint hogy mostantól kezdve vegyük be az alaptörvénybe, ha már a mai magyarholland labdarúgómérkőzésre gondolok, hogy bármi az eredmény, úgyis a magyar csapat nyer, akkor talán kijuthatnánk esetleg az Ebre vagy a világbajnokságra. Körülbelül annyira komoly ez a felvetés, hogy most jelen pillanatban húzzuk meg, hogy mennyi az államadósság. Köszönöm szépen. (Taps a J obbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most rendes felszólalásra Bödecs Barna képviselő úrnak adok szót, a Jobbikképviselőcsoportból. (Bödecs Barna egy “Ő mindenét neked adta, most Te jössz” feliratú, a Föld képével d íszített világoszöld pólóban elindul a pulpitus felé.) A képviselő úr kifárad az emelvényre, megvárjuk, míg ideér. Köszönöm szépen. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon! BÖDECS BARNA (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a szót. Én a környezetvédelemről és természetvédelemről szeretnék önöknek beszélni. Amikor eltelt húsz év a rendszerváltás után, és megtörtént a FideszKDNP kétharmados győzelme, úgy éreztem, hogy elérkezett az az idő, amikor a magyar alkotmányosság, illetve a magyar demokrácia is egy új fázisba kerülhet, és azok az igények, amelyek ebben a társadalomban az elmúlt évtizedekben megfogalmazódtak, azok e ház falai között is napirendre kerülhetnek, és egy új, demokratikus rendszer épülhet fel a régi rendszerből való átment után, ami természete sen a régi rendszer embereinek eltűnését is jelenti. Nem így történt, és sajnos az előttünk fekvő alaptörvény is ellentmond ennek. Először egy általános gondolatot szeretnék megfogalmazni, az alapvetés B. cikkéből: a nép a hatalmát választott képviselői út ján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Kérem, vegyék észre, hogy ebben a népben elemi igény él ma már a közvetlen hatalomgyakorlásban való részvételre. Nem visszalépésre lenne szükség, hanem arra, hogy kiteljesítsük azokat a jogintézményeket, amelyek rév én az emberek, a civil társadalom, az önkormányzatok részt tudnának venni jövőnk, sorsunk alakításában. Tehát nem a népi kezdeményezés megszüntetésére, nem a népszavazás intézményének korlátozására, hanem kiteljesítésére lenne szükség. Nem pártokráciára le nne szükség, hanem olyan pártokra, amelyek integrálják a civil társadalmat, akik integrálják azokat az embereket, akik a köz asztalára sokat letesznek. Megjegyzem, hogy a parlamentbe a nép akarata folytán bekerülő új pártok már ebben a szellemben tevékenyk ednek, és ha nem ilyen lenne a Jobbik, akkor nem lehetnék itt az Országgyűlésben, és nem mondhatnám el ezt a beszédet civilként. Most pedig hadd térjek rá a környezetvédelmi szabályozásra. Az új alkotmány - vagy alaptörvény - több, látszólag több rendelkez ést tartalmaz a környezet- és természetvédelem vonatkozásában, mint az előző. Azonban ezek a rendelkezések rendkívül gyengék, óhajként vannak megfogalmazva. Hogy ezt nemcsak én mondom, ahhoz hadd említsem meg a hazai civil szervezetek beadványát, amit hozz ánk mint képviselőkhöz felhívásként juttattak el. Ezt a beadványt 104 civil szervezet írta alá e
