Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
1881 hét elején, és ebben kérik önöket, hogy az óhaj helyett a megváltozott világ körülményeire, a megváltozott környezeti körülményekre reagálva egy hatékonyabb al aptörvényszabályozást fogadjanak el. És nemcsak romantikus zöldekről van szó ezen szervezetek aláírói között, amelyeket általában - sajnos - a pártok romantikusoknak tekintenek. Bár hozzátenném, hogy olyan neves zöldszervezetek írták alá ezt a beadványt, mint a Levegő Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub, a Humusz, a Reflex vagy a WWF Magyarország, hanem számos más területen tevékenykedő civil szervezet is, mint például a betegjogi Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége vagy az emberi jogi és tudatos családtervezést nemzetközi szinten segítő BOCS Alapítvány, vagy nőszervezetek, mint a Nők a Balatonért Egyesület. Ezek a szervezetek a következőt írják levelükben. A javaslat egyes pontjai visszalépést jelentenek a jelenleg hatályos alkotmány szöve géhez képest. Például nem tartalmazzák az egészséges környezethez való jog biztosítását. Tartunk tőle, hogy a jelenlegi állami kötelezettségen alapuló megfogalmazással az alapjogi védelem helyett egy relatív, az állam mindenkori teherviselő képességéhez ig azított védelem fog érvényesülni, amely számos gyakorlati problémát okozhat, így például az Alkotmánybíróság által kidolgozott, az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmának feloldását. A zöldszervezetek ezt követően számos ajánlást fogalmaznak meg , hogy mivel kellene az alaptörvényt kiegészíteni; erre beszédem későbbi részében visszatérek. Egy másik levelet is kaptam a héten, amelyet - hogy is mondjam - pártpolitikai elfogultsággal nagyon kevéssé vádolható emberek írtak alá, Béres Tamás evangélikus lelkész, Karátson Gábor festő, Lányi András filozófus, Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, Schneller István építész, Szilvási István orvos, Vida Gábor biológus, Zlinszky János volt alkotmánybíró. Ők a következőt írják: alulírottak, az ország súlyosan veszél yeztetett természeti kincseiért felelősséget érző állampolgárok, döbbenten értesültünk arról, hogy az Országgyűlés elé olyan alkotmánytervezet került, amely eltörli a jövő nemzedékek, valamint a kisebbségek és az adatvédelem országgyűlési biztosának intézm ényét, és nem biztosítja az egészséges környezethez való jogot. Tisztelettel felhívjuk a képviselők figyelmét: ezen jogok védelme ma az állam feladatkörének különösen fontos és érzékeny eleme. Ezek mindegyike sajátos, a többitől eltérő eszközöket és szemlé letet kíván, adott esetben ellentmondásba is kerülhetnek egymással, ezért képviseletüket nem láthatja el egyetlen személy. (12.10) A jövő nemzedékek képviselete demokratikus jogrendünk olyan fejleménye, amely kivívta a világ elismerését, és hazánkat a föld i élővilág megmentéséért kibontakozó nemzetközi küzdelem élvonalába helyezte. A négy éve alkotott, más országokban követendő példaként üdvözölt törvény érvénytelenítésével a Magyar Országgyűlés aláássa saját döntéseinek hitelét. A jövő nemzedékek örökségét nem szavakkal, hanem tettekkel kell védeni; alkotmányos képviseletük megszüntetése nem tekinthető ilyen cselekedetnek. Akik az elmúlt években ismételten felléptek a jövő nemzedékek természeti és kulturális örökségét veszélyeztető kormányzati intézkedések ellen, most kötelességüknek érzik, hogy kijelentsék: nem erre adtak felhatalmazást az új parlamenti többségnek. Itt hadd hívjam fel a figyelmet dr. Fülöp Sándor úr beszédére is, aki ugyanezekre a problémákra figyelmeztette önöket a minap. Azt is szeretném elmondani, hogy a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatala a 20082009. évi tevékenységéről szóló, rendkívül értékes adatokat és információkat tartalmazó beszámolóját már a tavalyi év tavaszán, még az előző Országgyűlés elé benyújtotta. Az előző O rszággyűlés ezt nem vitatta meg. Mi a fenntartható fejlődés bizottságában megvitattuk ezt tavaly szeptemberben, és döbbenettel látjuk, hogy ez a jelentés nem kerül az Országgyűlés színe elé, s ahelyett, hogy látnánk, hogy ez a hivatal, ez az intézmény mit tett az ország és környezetünk védelme érdekében, ahelyett a biztos hivatalának megszüntetését tervezi az Országgyűlés.
