Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZALAY FERENC (Fidesz):
1879 Köszönöm. Megszólalásra késztetett, hogy az általunk tisztelt Latorcai János alelnök úr és Varga István - akinek, őszintén mondom, közöttünk is helye lenne nívós hozzászólásai alapján - megemlítette Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét mint komoly szaktekintélyt, sőt idézték is a szavait, amit nyilatkozott most az alkotmányvitában. Azt kell mondjuk, és itt az igazság érdekében mindenképpen el kell mondjuk, ez a Baka András méltatlan arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke lehessen. Sólyom László jelöltje volt, és erőltette át többszöri próbálkozásra a székébe. Sólyom Lászlóra is külön ki lehetne térni, aki a kilencvenes években olyan mérhetetlen károkat okozott Magyarországnak, többek között a Zé tényiTakácstörvény elkaszálásával, amely lehetetlenné tette ’56 bűneinek a feltárását, vagy akár a magzati élet védelmére irányuló kísérletek elkaszálásával. De a legfontosabb a spontán privatizáció törvényesítése, amit szintén a Sólyom vezette Alkotmány bíróság vésett kőbe. Ami Baka András ellen különösen latba esik, hogy ő a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon volt bíró, és ennek keretében azt mondta ki, és úgy szavazott egy nagyon fontos ügyben, méghozzá a tatai sortűzperről van szó, ami 1956. október 26án történt, hogy az ott elrendelt sortűz, amelynek következtében hárman meghaltak, többen súlyosan megsebesültek, nem emberiesség elleni bűntett. (12.00) Ennek alapján Korbely János nyugalmazott ezredest felmentették, aztán szerencsére a bíróság új eljárás ban mégis elítélte. Ez egy felháborító dolog. És, mondom, Baka András volt az, aki úgy szavazott, hogy ez nem emberiesség elleni bűntett, és ennek következtében elévült az a cselekmény. Ez a Baka András - nagy szégyenre - a magyar Legfelsőbb Bíróság (Az el nök csenget.) elnöke lehet. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel felhívom mindenkinek a figyelmét, próbálja meg a felszólalását ú gy megfogalmazni, hogy az személyiségi jogokat lehetőleg ne sértsen, illetve nehogy fölmerülhessen egy felszólalással kapcsolatban, hogy az személyiségi jogot is sértett. Most Szalay Ferenc képviselő úrnak adok szót, két percre, a Fidesz képviselőcsoportjá ból. Parancsoljon, képviselő úr! SZALAY FERENC (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Nagyon rövid leszek. Hoffman képviselőtársunk beszélt a sportról, a XIX. cikkely írja: mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez, a sportolás és a rendszeres te stedzés támogatásával. Szilágyi Képviselőtársunk! Ezt kellene figyelembe venni, nem mellébeszélni. Ilyen még nem volt alkotmányban, hogy egy alkotmány rögzíti azt, hogy az egészséghez való jog ilyen szinten működtethető. Egy alkotmány rögzíti azt, hogy mek kora lehet az államadósság. Nagyon fontos. Rögzít sok mindent. De az, hogy végre ezzel is foglalkozik, azt gondolom, hogy ez nagyonnagyon becsülendő dolog. Arról beszélni, hogy nem foglalkoztunk a testneveléssel, az egészséges életmóddal, nem foglalkoztun k igazából avval, hogy milyen egészségesen élnek a gyerekeink, ez méltatlan, ön is pontosan tudja. Az oktatási törvényt el kell olvasni, benne van a mindennapos testnevelés szeptemberi bevezetéssel, benne van a mai sporttámogatásban a 19 milliárd forint, a miből a 3,3 úgy jött el, hogy a debreceni stadion építéséből került ki ez a 3,3, mert beláttuk azt, hogy fölösleges avval foglalkozni. A szabadidősportra 550 millió forint jut, a tavalyi évben jutott 210 millió forint, és sorolhatnám. Tehát, képviselő úr, konkrétan, korrektül arról beszéljünk, ami van, és ha lehet, az alkotmányról beszéljünk, ami végre tartalmazza az egészséges életmódra való utalással az egészséghez való jognál a sportról és a testmozgásról szóló kitételeket. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
