Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
1852 adott lehetőséget arra, hogy a közvagyon széles körű, mindenen túlmutató privatizációja mellett, amiről Varga Mihály képviselőtársam már beszélt, elindult az ország eladósodásának egy újabb hulláma is. És pontosan erről szerettem volna itt egy kicsit talán többet is szólni önökhöz, tisztelt képviselőtár saim. Az 1949. évi XX. törvény, tehát a jelenleg hatályos alkotmány nem foglal magába olyan szabályokat, amelyeket egyébként más alkotmányok magukba foglalnak. Például a lengyel vagy éppenséggel a német alkotmányra, illetve az alaptörvényből eredő egyéb sz abályokra gondolok. Németországban a hitelfelvételhez, valamint a költségvetési éven áthúzódó kezesség, garancia- és egyéb pénzügyi kötelezettségvállaláshoz összegszerűen vagy a legmagasabb összeget egyértelműen meghatározó törvényi felhatalmazás szüksége s. Szintén Varga Mihály képviselőtársam utalt arra, hogy Magyarországon jelenleg, mert ehhez hiányzik az alkotmányos felhatalmazás, ez nincs így. A hitelfelvételből származó állami bevétel Németországban nem haladhatja meg a költségvetési törvényben a beru házási kiadásokra fordított összegeket, kivéve az olyan engedélyezett hitelfelvételt, ahol a hitelfelvétel a nemzetgazdasági egyensúly zavarának elhárítása érdekében történik. Lengyelországban egy külön államadósságféket írtak elő pontosan annak érdekében, hogy ne növekedhessen az államadósság egy bizonyos határon túl. Ezt a lengyelek a GDParányos államadósság 60 százalékában szabták meg, olyan gazdasági automatikus szükségintézkedéseket léptetve életbe akkor, amikor közeledik ez a bizonyos határ, amelyek elkerülhetetlenné teszik és rászorítják a kormányokat arra, amiben született megállapodás 1989ben a Nemzeti Kerekasztalon, de valószínűleg nem véletlenül nem kerülhetett be az új 1949. évi XX. törvénybe. Született megállapodás arról, hogy Magyarországon s zociális és jóléti kiadások finanszírozásához soha többé nem használjuk fel az államadósság növekedését. Ennek ellenére az elmúlt 20 esztendő egy jelentős részében ez történt. Ennek köszönhető, hogy Magyarország államadóssága ma ismét kritikus méreteket ér el. Éppen ezért azt gondolom, nagyon fontos és jó dolog, hogy az új alkotmány, a 2011. évi húsvéti alkotmány szövegében már nemcsak felhatalmazást ad, hanem szigorú kereteket is teremt az államadósság megállításához, a GDParányos 50 százalékos államadóss ágszint eléréséhez. (9.50) Nem engedve a következő kormányoknak, hogy egyébként a következő generációk rovására költekezzenek, és ezzel teremtheti meg majd egyébként a stabil jólétet, a stabil növekedés és a stabil Magyarország alapjait. Tisztelt Képviselő társaim! Az 1949. évi XX. törvény, tehát Magyarország jelenlegi alkotmánya egy alakváltó alkotmány, egy olyan alaptörvény, amely tartalmában tekintve folyamatosan módosult az elmúlt 63 esztendőben, de egyetlenegy szakaszában sem tudta betölteni valódi célj át: Magyarország polgárainak megvédését, Magyarország polgárai boldogulásának elősegítését, vagyonuk megvédését. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben van egy olyan fordulat, amely a változás minőségét a gyökeres változás szóval j elöli meg. Én azt gondolom, hogy itt van az ideje annak, hogy a XXI. század Magyarországának alapjai, gyökerei immáron ne az 1949. évi XX. törvényben gyökerezzenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megadom a szót Nyikos László képviselő úrnak, Jobbik, aki ugyancsak innen, az előadói pulpitusról fog beszélni. Öné a szó, képviselő úr. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) :
