Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - LIPŐK SÁNDOR (Fidesz):
1827 Tisztelt Ház! Az alkotmány a magyar ide ntitás táptalaját is jelenti. Különösen igaz ez az Ipoly túlpartján élő, az egykori Nógrád vármegyei honfitársaink esetében. Az emberek a történelmi vármegye kettészelése óta is nógrádinak vallják magukat a határ mindkét oldalán. Mi köti őket össze ilyen s zorosan? Amit oly sokan igyekeztek elsorvasztani, de kárba veszett eddigi igyekezetük: a közös magyar kultúra, a közös magyar nyelv az éltető kovászunk. Az Ipoly mindkét partján élők tudják például, hogy a losonci 25ös gyalogezred katonakarmestere egykor Lehár Ferenc volt. Egyaránt büszkék vagyunk Csontváry Kosztka Tivadarra, az egykori gácsi patikusra, Madách Imrére, az alsósztregovai remetére, Mikszáth Kálmánra, Szklabonya szülöttére. Néhány híresség neve is összeköt bennünket, akár az Ipoly folyó vize v agy az évszázados erődítmények maradványai. Lényeges hatással van identitástudatunkra, hogy egyazon nemzet tagjai vagyunk. A határ menti magyarmagyar együttműködés napjainkban már kiterjed az élet minden területére. Az önkormányzatok, civil szervezetek, v állalkozások az elmúlt években közös uniós pályázatokon jelentős támogatáshoz jutottak. Gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fenn kulturális csoportok, amatőr művészeti együttesek, oktatási intézmények, sportegyesületek. Élnek és virulnak a hagyományok odaát i s. Ezért jelent biztonságot, bátorítást az alkotmány Alapvetés című fejezetében annak kinyilvánítása, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. A határ túloldalán, Szlovákiáb an élő honfitársainkat eddig jórészt a szívünk és a meggyőződésünk parancsai szerint támogattuk. A velük és szervezeteikkel, önkormányzataikkal való együttműködés hamarosan alkotmányos kötelességünk és felelősségünk lesz. Az új alkotmány elfogadását követő en a határ menti megyéknek ajánlatos lesz majd átgondolniuk a korábbi kapcsolatrendszerüket, az együttműködés kialakult formáit és lehetséges új útjait. Tisztelt Országgyűlés! Önazonosságunk kifejeződését jól szemlélteti a szakmai berkekben gyakori példa: amikor a takaros nógrádi faluban, Bujákon élő ember ellátogat a közeli pásztói vásárba, büszkén állítja magáról, hogy bujáki illetőségű. Amikor Budapesten megkérdezik tőle, honnan jött, kicsit zavartan magyarázza, a Pásztótól néhány kilométerre fekvő palóc faluból. Ha pedig eljutott Brüsszelig, arra a kérdésre, hogy hol lakik, egyszerre rávágja: Magyarországon. Buják, Pásztó, Magyarország. Minél távolabb jutunk tehát a gyökereinktől, annál fontosabbak a mások számára is érthető fogódzók. Magyarország új alk otmánya ilyen kapaszkodót jelent a nemzet minden tagjának. Nem egy száraz, szikár jogi norma, nem a megosztottság jelképe. Az alkotmány értékrendet közvetít, könnyű azonosulni vele, szinte lelke van. Iránytűt jelent kortól, nemtől, vallástól, pártszíntől é s nemzetiségtől függetlenül. Különösen jelentős az elvi alapok ereje és társadalmi támogatottsága napjainkban, amikor például az európaiság és a magyar nemzeti érdekek kerülnek egymás mellé vagy egymással szembe. Az új alkotmány passzusai hozzásegítenek er ősebb nemzeti identitásunkhoz. Aki szeretné megtudni, hogy hol keresse a magyar nép összefogásának forrását, javaslom, hogy mélyedjen el a beterjesztett alkotmánytervezetben, amit az Országgyűlésnek elfogadásra javasolok. Köszönöm a figyelmet. (Taps a korm ánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Lipők Sándor képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. LIPŐK SÁNDOR (Fidesz) : Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Az alkotmányozás középpontjában az embernek, az állampolgárnak, a nemzetnek kell állnia. Ezért, amikor az alkotmányozás folyamatában a nemzethez, annak tagjaihoz érkezünk, biztosítanunk kell, hogy a születendő alaptörvény képes legyen kife jezni azt az egységet, ami a magyar nemzet minden egyes tagját összeköti, függetlenül attól, hogy hol él, Magyarországon, a Kárpátmedencében vagy bárhol máshol a világban.
