Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
1826 és választási kampány történik meg. Azt viszont örömmel tapasztalom, hogy az önkormányzati választások esetében a c iklusok tartamát a tervezet öt évben határozza meg. Helyes és logikus lenne mindkét esetben a ciklusokat öt évben meghatározni. Az Országgyűlés feladat- és hatásköreit részletező 7. cikk (3) bekezdése az országgyűlési bizottságok előtti megjelenés köteleze ttségét a sarkalatos törvényre bízza. Véleményem szerint szükséges, hogy a megalkotandó sarkalatos törvény a bizottságok előtti megjelenést szankcióval is biztosítsa. Képviselőtársaim és a közvélemény előtt ismert, hogy a közelmúltban több szocialista poli tikus vagy volt szocialista politikus a bizottságok előtti megjelenést büntetlenül szabotálhatta, ezzel akadályozva, nehezítve a bizottságok tevékenységét. Az országos népszavazásról a 8. cikk rendelkezik, amely szerint 200 ezer választópolgár kezdeményezé sére kötelező népszavazást tartani, 100 ezer választópolgár kezdeményezésére pedig az Országgyűlés népszavazást rendelhet el. Ez a minimum álláspontom szerint túl alacsony, a jogintézmény fontosságát kiemelné az, hogy a népszavazást legalább 500 ezer válas ztópolgár kezdeményezhetné kötelező erővel, 300 ezer választópolgár esetén a népszavazás kiírását az Országgyűlés megfontolhatja. A köztársasági elnök felelősségre vonásáról a 13. cikk rendelkezik, és a (6) bekezdés szerint amennyiben az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök szándékos jogsértésének tényét megállapítja, úgy az elnöki tisztségétől megfoszthatja. Nézetem szerint ez utóbbi intézkedést, tudniillik a megfosztás lehetőségét helytelen egy demokratikus jogállamban az Alkotmánybíróság jogkörébe adni. Az elnöki tisztségtől való megfosztás alapvetően közjogi intézkedés, egy demokratikus államban azt csakis az országgyűlési képviselők, illetőleg az Országgyűlés gyakorolhatja. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A tervezet 30. cikke beépíti az alkotmányba a magyar közjogtól idegen alapvető jogok biztosa, közkeletű nevén ombudsman intézményét. Ez nyilvánvalóan az európai uniós tagságunkból következik. Semmiképpen sem helyeselhető azonban a biztosok számának szaporítása, amint ez jelenleg tapaszt alható, ugyanis manapság az általános jogok biztosa mellett léteznek különböző szakterületek biztosai is, természetesen megfelelő apparátussal. Ez nemkívánatos bürokráciát növelő jelenség. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztel ő figyelmüket és türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Becsó Zsolt képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót a képviselő úrnak. BEC SÓ ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányozás fontos mércéje, hogy miként sikerül ésszerű és közérthető rendszerbe foglalni a társadalmi együttélés alapelveit, jogi szabályait. Legalább ennyire fontos azonban, hogy az államp olgárok megértsék, elfogadják és sajátjuknak tekintsék az alkotmányt. Az idáig vezető utat az elmúlt hónapokban politikai csatározások, szakmai konferenciák, társadalmi konzultációk szegélyezték. Magyarország új alaptörvényéről mindenki, aki felelősséget é rez a nemzet jövője iránt, kifejezhette véleményét. (15.40) Az alkotmányozás - mondhatni - építkezést jelent. Azt jelenti, hogy erősödik általa a nemzet, a magyarok világközössége, és tisztábban lát, könnyebben megtalálja az ő helyét az egyes magyar ember is. Az alkotmányozás egyúttal leltárkészítés, bolyongás a több mint ezeréves államiságunk raktárcsarnokában, azzal a céllal, hogy végre méltó helyre kerülhessenek egyes becses relikviáink, és rezzenéstelen arccal selejtezhessünk szégyenletes történéseink k özül a történelem szemétdombjára. Az alkotmányozás alkotó folyamat, maga a formálódó alaptörvény mint a finom pókháló, lassan így szövi be az embert, és segíti hozzá önazonossága, más szóval: identitása erősítéséhez.
