Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz):
1825 A magyar nemzet jövőjét gyermekeink hordozzák magukban. Egységes, erős, eg észséges nemzetet csak edzett, kiemelkedő teljesítményre képes, erős polgárok közösségére lehet építeni. A sport magas szintű művelése nélkül pedig elképzelhetetlen az erős nemzet fenntartása. Ezért azt gondolom, az új magyar alkotmányban helye van és hely e is kell hogy legyen a sportnak, a társadalom e fontos területének. Nem zárhatom mással hozzászólásomat, mint a Himnusz soraival, azt gondolom, hogy maga az alkotmány, az az emelkedett hangulat, amely az előkészítését és a parlamenti vitáját is követi, me gérdemli, hogy idézzük nemzeti Himnuszunkat: “Szánd meg Isten a magyart, / Kit vészek hányának, / Nyújts feléje védő kart / Tengerén kínjának. / Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt, / Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt!” Köszönöm a fi gyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Mágori Józsefné, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót képviselő asszonynak. MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz) : Köszönö m, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Több, eddig felszólalt képviselőtársamhoz hasonlóan engem is örömmel tölt el, hogy leendő alkotmányunk koncepciójának sikeres, átfogó megvitatása után elkészült az alaptörvény tervezete. Korábban az alaptörvény koncepciójának tárgyalása során tett felszólalásomban már kifogásoltam azt, hogy a zászló nem tartalmazza a címert. Ezt a kifogásomat most megismétlem. A nemzeti szimbólumhoz, a zászlóhoz ugyanis szervesen kell hogy kapcsolódjon a nemzeti c ímer is. Az európai, de a világ más államainak zászlaja az állami címert is tartalmazza. Semmilyen indok nincs arra vonatkozóan, hogy hazánk kivétel legyen e tekintetben. Korábbi felszólalásomban ugyancsak szóvá tettem: kívánatos lenne, hogy az alaptörvény a nemzeti ünnepek felsorolása mellett tartalmazza a nemzeti gyásznapokat. Ezek: június 16a, a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének napja; október 6a, az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja; november 4e, az 1956os forradalom és sz abadságharc szovjet megszállók által történt eltiprásának napja. Szükséges, hogy a magyar nép a nemzeti ünnepek mellett megemlékezzen a drámai sorsfordulókról, a nagy tragédiákról is azért, hogy a magyar jövő késői nemzedékei is tisztelegjenek és fejet haj tsanak a hősi halált haltak emléke előtt. Ellentétben a nemzeti ünnepnapokkal, a gyászünnepek nem lennének munkaszüneti napok is természetesen. A “Szabadság és felelősség” rész XXI. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata a választójog gyakorlását a sarkalat os törvényben magyarországi lakóhelyhez kötheti. Ezúttal is kifejezem azon reményemet és kívánságomat, hogy ez nem járhat a határon túli magyar állampolgárok választójogának meg nem adásával. A választójog a magyar állampolgársághoz szervesen kapcsolódó jo gosultság kell hogy legyen. A megalkotandó sarkalatos törvényben kell kidolgozni és szabályozni azt, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok milyen módon élhetnek ezen jogukkal. Korábban tett felszólalásomban már határozottan állást foglaltam az egy vá lasztópolgár egy szavazat elve mellett. Ezen véleményemmel nem vagyok egyedül, több képviselőtársam ugyancsak ennek megfelelően érvelt. Ezt az álláspontot osztja a szélesebb közvélemény is. Ezért ellenzem a XXI. cikk (2) bekezdésében foglaltakat, amelyben a tervezet egy pluszszavazatot kíván adni a kiskorú gyermeket nevelő szülőnek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés feladat- és hatáskörét szabályozó rész 2. cikk (3) bekezdésében a tervezet négyéves választási ciklusról rendelke zik. Álláspontom szerint meggondolandó és helyes lenne az ötéves ciklusra való áttérés. Osztom több képviselőtársam véleményét, hogy a jelenlegi négyéves ciklus érdemi munka végzésére túl rövid, az első év jószerével a kormányzati teendők átvételével, a pr ogramok kidolgozásával, a kormányzati szervek megalakításával telik el, a ciklus utolsó évében pedig az új választásokra történő felkészülés
