Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - BÁNKI ERIK (Fidesz):
1824 BÁNKI ERIK (Fidesz) : Köszönö m a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai polgárság a XVIIIXIX. században kivívta az alapvető klasszikus személyes szabadságjogokat magának. Általánossá vált az a felfogás, miszerint az állam a polgáraiért van, sőt az ipari forrad almat követően a XIX. század utolsó harmadától kezdve fokozatosan kiépült a polgárai érdekében cselekvő állam. Az állam újabb és újabb területeken lépett fel először polgárai munkaerejének védelmében, később egészségük, szociális biztonságuk megteremtése o kán, majd kulturális gyarapodásuk szolgálatában. Ezek a közszolgáltatások önmagukban is hozzájárulnak az emberi életminőség javulásához, de az állam bizonyos keretek között ezen túlmenően is felvállalja az emberek életminőségének javítását, elősegítését. E körben megjelent a rendszeres testedzés biztosítása mint állami feladat, mégpedig éppen a közoktatásban. Magyarországon már a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvénycikk is kimondta, a testnevelésnek az a feladata, hogy az egyének testi épségének és egészségének megóvása mellett lelki és testi erejét, ellenálló képességét, ügyességét és munkabírását fejlesszék, ezáltal megjavítsák a közösség állapotát, gyarapítsák a nemzet munkaerejét. A XIX. században kezdtek elterjedni Európaszerte a sportklubok, e gyesületek, majd megalakultak ezek szövetségei előbb nemzeti, majd nemzetközi szinten is. Általánossá vált az a felfogás, hogy az egészség az egyén és a közösség számára egyaránt értéket képvisel. Az egészséges életmód, az egészségtudatos életvezetés kiala kítása a társadalompolitikai célok rangjára emelkedett. Az ENSZ 1966ban elfogadott gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának XII. cikke szerint az államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és lelki egészség elér hető legmagasabb szintjét élvezzék. A testi és lelki egészséghez való jog mint alkotmányos követelmény az állam oldalán azt a kötelezettséget jelenti, hogy a nemzetgazdaság mindenkori teherbíró képességének megfelelően olyan jogi és gazdasági környezetet t eremtsen és tartson fenn, amely az adott történelmi körülmények között a legkedvezőbb feltételeket biztosítja az emberek egészséges életmódjához és életviteléhez. Az európai alapokmányok közül a sport már több alkotmányban ma is megtalálható. A portugál al kotmány kimondja, hogy mindenkinek joga van a testneveléshez és a sporthoz. Az iskolákkal, a sporttal foglalkozó csoportokkal és társaságokkal együttműködve az állam köteles elősegíteni, ösztönözni és irányítani a testnevelés és a sport gyakorlását és terj esztését, valamint megakadályozni az erőszakot a sportban. A svájci alkotmányban is megtalálhatjuk a sportot, mégpedig három fronton is: a szövetség, vagyis a svájci állam támogatja a sportot, különösen a sportoktatást, a szövetség sportiskolákat működtet és tart fenn, a szövetség szabályokat alkothat az ifjúsági sportról és a sport oktatását kötelezővé teheti. A jelenlegi hatályos magyar alkotmány nem említi külön a sportolást, az új alaptörvény tervezete azonban már az egészséghez való jog érvényesüléséne k feltételeként kimondja, hogy az állam a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával valósítja ezt meg. (15.30) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A sport jellegzetesen magántevékenység, ezért felmerülhet a kérdés, hogy miért, milyen alapon avatkozik be az állam a sport ügyeibe. A sport világában, különösen a második világháborút követő időszakban a magánérdek mellett egyre inkább megjelent a közérdek is. A sport támogatása, majd a sport szervezése, igazgatása fokozatosan a közfeladatok körébe került, az ál lamot ezután már felelősség terhelte polgárai életminőségéért, testilelki egészségéért, ezen belül a mozgásgazdag életviteli lehetőségek biztosításáért. Az a sportinfrastruktúra, amely ma Magyarországon döntően állami és önkormányzati tulajdonban van, szi ntén azt mondatja velünk: az állam erről a területről nem vonulhat ki, ezen a területen feladatot kell vállalnia. Az államnak egyfelől garantálnia kell a sport autonómiáját, azaz lehetővé tenni a sportban az önszerveződést, ugyanakkor rögzíteni kell, mik a zok a játékszabályok, amelyeket a sport szereplőinek be kell tartaniuk, ha élvezni kívánják ezt a megkülönböztetett helyzetet, azt a lehetőséget, amelyet az állam számukra biztosít.
