Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz):
1816 Az alaptörvénytervezet azonban kifejezésre juttatja azt is, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent egyúttal társadalmi közömbösséget is, hanem a társadalmilag közösségi célok érdekében az állam együttműködik az egyházakkal. Ez a másik o lyan kérdés, amelyre az alkotmánykoncepció vitájában már külön kitértem, az állam és az egyház viszonyának a világban működő különböző modelljei bemutatásával. Magyarországot sajátos történelmi múltja jogán sajátos egyházállami modell illeti meg. Az, ami a magyar sajátos egyházi modellt jellemzi, a “támogató elválasztás” nevet kaphatná, ugyanis ezzel a kifejezéssel írható le legjobban, és ezt tükrözi a normaszöveg megfogalmazása is. Az állam és az egyház szétválasztását nem szabad összetéveszteni az állam é s a társadalom szétválasztásával, az egyházak társadalomban betöltött szolgáló szerepe ugyanis nélkülözhetetlen. Az az ellenzéki kritika, hogy az alkotmányozás kapcsán nincs kellő társadalmi egyeztetés, jelen példán is bemutatható, hogy ez nem valós állítá s. Az egyházak mind az alkotmányelőkészítő bizottság felkérése kapcsán írásban, mind a közmeghallgatáson elmondták véleményüket, ezek meghallgatásra találtak, amelyet az alaptörvény szövege tükröz. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék szólni az alaptörvén ytervezet VI. cikkének (3) bekezdése kapcsán, amely a következőt mondja ki: “Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.” A megfogalmazás további feladatokat ró ránk, törvényalkotókra. Ahogyan az alkotmánykoncepció vitá jában is utaltam rá, az egyházakra vonatkozó részletes szabályok kialakításánál komoly teendőink vannak még. A jelenleg hatályos, az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény preambuluma kimondja, hogy a magyar állam a társadalom kiemelkedő fontosságú értékh ordozó és közösségteremtő tényezőinek ismeri el az egyházakat. Ahhoz, hogy az egyházak ezt a státusukat megőrizhessék, a törvény szigorításával ki kell szűrni azokat, akik csupán adóelkerülési célból alakítanának úgymond vallási közösségeket. Úgy gondolom, hogy véget kell vetni ezeknek a bizniszegyházaknak, a bizniszegyházak korszakának. Nem tartom elképzelhetetlennek annak támogatását sem, hogy a sarkalatos törvény különbséget tehessen az egyházak és vallási, egyházi felekezetek között, ennek alapján pedig szolgálhatja az egyház történelmi beágyazottsága, társadalmi támogatottsága, híveinek száma, illetve a közfeladatok ellátásában vállalt szerepe. Végezetül engedjék meg, hogy az alaptörvény bevezető részének, a Nemzeti hitvallásának egy mondatával zárjam a beszédemet, bízva abban, hogy annak szelleme a mindennapokban is érzékelhető lesz: “Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.” Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELN ÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő előre bejelentett felszólaló Kovács József képviselő úr, Fidesz. DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Történelmi pillanat előtt állunk, néhány héten belü l elfogadhatjuk Magyarország új alaptörvényét. Az alkotmány az ország legfőbb törvénye, a nemzet bibliája, iránytű mindennapi életünkhöz. (14.50) 2010 tavaszán a parlamenti választások során elsöprő kétharmados többséggel megválasztott FideszKDNPpártszöv etség által megalakított új kormány programjában célul tűzte ki, hogy az 1949. évi XX. törvénnyel hatályba léptetett kommunista alkotmány teljes átdolgozásával létrehozott ideiglenes alkotmányt 2011 tavaszára egy új, a demokratikus értékeknek megfelelő hag yományőrző nemzeti alaptörvénnyel írja felül. Annak idején a Hornkormány tett erre kísérletet, azonban tartalmának egészét tekintve mégsem tudott kilépni a szocialista gondolkodásmód árnyékából. A valódi polgári értékek megjelenítése
