Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PESTI IMRE (Fidesz):
1817 hiányzott belőle. Az új alaptörvény a valóságos polgári értékeket, egy modern jogállam szociális igényeit is definiálja. A határon túl élő magyarságot a nemzet részeként fogalmazza meg. Minden kormányzati politika lámpása kell hogy legyen az alkotmány. Tö bb okot tudunk arra, hogy miért van szükség új alaptörvényre. Egyrészt azért, mert az emberek hite az elmúlt évek eseményeinek hatására megrendült az alkotmányosságban, másrészt az államadósság elmúlt nyolc évben bekövetkezett óriási növekedése azt az érze tet keltette a közvéleményben, hogy a hatalmon lévő erő bármit megtehet, nincs olyan alkotmányos korlát, amely megálljt parancsolhatna számára. Harmadrészt a választási kampányban szerepelt, hogy ha az emberek elegendő felhatalmazást adnak, akkor megpróbál ják visszaadni a jogállamiságba, az alkotmányosságba vetett hitet és bizalmat. Büszke vagyok arra, hogy részese lehetek e történelmi pillanat megvalósulásának. Engedjék meg, hogy szóljak az egészségügy szerepéről is az alkotmányozás folyamatában. Az alaptö rvény elfogadása nemcsak jogi értelemben vett kiemelkedő jelentőségű, hanem az egészségügy szempontjából is új irányt mutat, hiszen elfogadásával megtörténhet az egészségügyben is a rendszerváltás. A mostani alkotmány 70/D. §a szerint “a Magyar Köztársasá g területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészéghez” helyett az új alaptörvény XIX. cikke szerint így módosul, hogy “mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez”. E jog érvényesülését Magyarországon a munka védelem, az egészségügyi intézmények, az orvosi ellátás, a sportolás és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti elő. A szocializmus késői időszakának egyik eredménye volt az ingyenes egészségügyi ellátás fogalma. Semmi nem ösztönözte az orvosokat, az egészségügyi dolgozókat, hogy egyáltalán megkérdezzék, miből finanszírozzák az egészségügyet. A beteget, az egyént semmi sem ösztönözte arra, hogy a maga eszközeivel óvja, védje egészségének állapotát. Nálunk ebben az értelemben még mindig a legklasszikusabb szocializmus él tovább a mai egészségügy területén, az új alaptörvény elfogadásával újradefiniáljuk az állam és az egyén szerepét az egészségügy területén is. Az állam az egészség megőrzését nem meg valósítja, hanem a maga eszközeivel és az ország gazdaságának lehetőségeihez mérten elősegíti. Nemcsak az állam felelős az egészségünk megőrzéséért, az egyén tudatos gondolkodása, a megelőzés éppoly fontos. A betegellátásban a beteg érdeke a legfőbb törvén y. Ma már nem pusztán a betegségek leküzdése, a meglévő egészségi állapot fenntartása a cél, hanem az egészség fejlesztése, a magasabb szintű egészségi állapot elérése a cél. Csak egy egészséges, tudatos nemzet képes arra, hogy a legnagyobb válságokat is t úlélje, és ismét a felemelkedés útjára lépjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Pesti Imre képviselő úrnak, Fidesz. DR. PESTI IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Elfogódottabb vagyok, mint hogy hétköznapi magyarsággal kifejezhessem azt a megtiszteltetést és meghatódottságot, amit nemzeti konzervatív politikusként érzek, hogy résztvevője lehetek konzervatív politikus ként a magyar alkotmány megalkotásának, illetve részt vehetek annak megszavazásában. Egy olyan történelmi pillanat cselekvője vagyok, lehetek és vagyunk valamennyien, amely eredményeként olyan alkotmány születik, amely évtizedekre, ha kell, évszázadokra re ndezi hazánk létének, megmaradásának legfőbb, legfontosabb alapelveit. Külön öröm számomra, hogy az alkotmánytervezet preambuluma, hitvallása világos értékválasztást fogalmaz meg azzal, hogy keresztény alapokra épül. Ez az értékválasztás zsinórmérték volt a középkorban, majd az újkorban is, mert ez a kultúra tette lehetővé, ez a keresztény erkölcsi rendszer tette lehetővé, hogy már a középkorban létrejöjjön, kialakuljon az
