Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
1798 képviseletére. Az Alapvetések B. cikkének (3) pontjában leírják, hogy a hatalom forrása a nép, mégis megfosztják a nemzetet, a népet attól, hogy megalkossa és beleszóljon legszentebb törvényébe, de ez még nem elég, egy arculcsapással az alaptörvény módosítására irányuló kérdésekben is végleg megtiltja a népszavazás lehetőségét. Ezt “Az állam” fejezet 8. cikk (3) a) pontja mondja ki. Tudunk a 8 millió elküldött levélről. Több mint hatvan évvel ezelőtt megfosztot ták Magyarországot a nemzetet történelmi alkotmányától és a jogfolytonosság visszaállítása azóta sem történt meg. Több generációnak kellett felnőni így. Itt és most lehetőség lett volna arra, hogy egy történelmi alkotmánytól megfosztott nemzetnek visszaadj ák a hitet és ezzel a lehetőséget a nemzet tudatának megújhodására, gyógyulására, mégsem tették. Az 1949es idegen förmedvény és az önök alaptörvénye között a legfontosabb változások, különbségek elférnek a sallangon túl két darab A/4es papíron. Ez hát a történelmi alkotmányozás, ez hát a fülkeforradalom. A Szent Koronatan tradíciói és eszmerendszere fontos hagyomány volt a magyar állam eszményében I. Istvántól a második világháborúig, a Szent Koronatanhoz társított értékek, a demokratikusság, a nép hata lma és elismerése, a főhatalom választhatósága és visszahívhatósága, a társadalmi türelmesség, tolerancia és más népek tisztelete. Önök a Nemzeti hitvallásban megemlítik, tiszteletben tartjuk a történelmi alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely m egtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Tavaly a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselői esküt tettek a Szent Koronára. Esküdtek, mert a lelkiismeretük, a nemzetük iránti elkötelezettségük ezt kíván ja. Önök nem tették ezt meg. Ugyancsak A Nemzeti hitvallás fejezetében található, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. Nem ismerik el, mégsem állítják vissza a jogfolytonosságot, és mégis ez az alapja az új alaptörvénynek is. Érthetetlen, miért maradt ki az 1948. március 15i forradalmunk megemlítése a Nemzeti hitvallásból és az alapvetések J. cikkéből miért hiányzik június 4e, október 6a és november 4e mint nemzeti gyásznap. Engedjék meg, hogy kiragadjak néhány részt az elénk tárt alaptörvényből - Szabadság és felelősség fejezet. Az I. cikkelyből hiányzik, hogy mindenkinek joga, hogy saját személyiségét szabadon kibontakoztathassa, ame nnyiben mások jogait nem sérti, és nem ütközik az alkotmányos rendbe vagy erkölcsi törvénybe. A XI. és XVI. cikk - amely a munkával, a munkavállalással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket rögzíti pontosításra - kiegészítésre szorulna. Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Eszerint csak a megválasztásához, de nem a munkához való joghoz, sőt a munka jogát mint az ember legfőbb küldetését, amely értékessé teszi a személyt a társadalomban, kötelességként írja elő, úgyhogy m ellé nem illeti meg a bérhez és a fizetéshez való jog. (13.30) Ennek a passzusnak valahogy másként kellene szólnia. Magyarországon mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. X. cikk. Hiányolom, hogy a nevelési és okt atási intézmények feladata mint állami kötelesség nem jelenik meg. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint az oktatási és nevelési intézmények feladata a tanítás, az ismeretek átadása, a nemzeti nevelés, az erkölcsi, szellemi, kulturális értékek közvetít ése, valamint az egyéni képességek felderítése és kifejlesztése. XIV. cikk. Javasolnám, egészítsék ki azzal, hogy a jogok gyakorlása nem vezethet mások jogainak sérelméhez, valamint azzal, hogy a Magyarországon élő kisebbségek tagjaival szemben semmiféle m egkülönböztetés nem engedhető meg, de még pozitív diszkrimináció sem. XV. cikk. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint a szülők természetes joga és elsőrendű kötelessége kell hogy legyen a gyermek gondozása és nevelése, továbbá a szülők nem csupán a tan íttatásról kötelesek gondoskodni, hanem kiskorú gyermekük erkölcsi, lelki, szellemi és testi
