Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1786 amelyek egyértelművé teszik mindenki számára, hog y a magyar kultúra, a magyar nyelv alkotmányos értelemben védendő alapérték, identitásunk meghatározója, az a keret, amely bennünket politikai hovatartozástól, valamint értékrendünktől, vallásunktól függetlenül összeköt. A normatív szövegrészben az O. cikk fogalmaz először a kultúráról. Ott az olvasható, hogy a természeti erőforrások és a termőföld, az ivóvízkészlet mellett a védendő értékek között tartja számon a kultúrát is, az alábbiaknak megfelelően: a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik , amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Nagyon fontos tehát, hogy kötelességről beszélünk, nem pusztán csak arról, hogy jogunk van - mint ahogy azt az előbb jeleztem - a kulturális életben való részvételre. A I X. cikk a későbbiekben már egyértelműen fogalmaz a művészeti és a tudományos életről: Magyarország védi a tudományos és a művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát. A tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány műve lői jogosultak. A tudományos igazságok kérdésében az állam nem jogosult dönteni. Mindezeken túl a (3) bekezdésben a Magyar Tudományos Akadémia és emellett a Magyar Művészeti Akadémia, valamint a felsőoktatási intézmények tudományos és művészeti szabadságát is védi az alkotmány, valamint biztosítja számukra a szervezeti önállóságukat, és a szervezeti önállósághoz a felelős gazdálkodás érdekében természetesen a költségvetési támogatást is. (12.30) Megjegyzem képviselőtársaimnak, hogy ez az új bekezdés, amely a korábbi alkotmányban nem szerepelt, ez természetesen további feladatokat ró a jogalkotás számára, hiszen a jelenleg működő művészeti akadémia, amely most egyesület, és a mellette működő, illetve a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő másik művészeti akadémia, a Széchenyi Művészeti Akadémia helyzetét egy külön jogszabályban kell rendezni, és az így létrejövő új magyar művészeti akadémiának a köztestületi státust biztosítani. Megítélésem szerint itt azért még pontosítanunk és kiegészítenünk kell a szöv eget, hiszen további garanciákat kell biztosítanunk az államtól való függetlenség, a művészi alkotói függetlenség biztosítására. Javaslom, hogy a (3) bekezdést még azzal egészítsük ki, hogy törvényben meghatározott keretek között a bevételeikkel és vagyonu kkal, valamint a közpénzből nyújtott támogatásaikkal való felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesülése érdekében az állam biztosítja a szervezeti önállóságukat az előbb felsorolt intézményeknek. Még az (1) bekezdést is ennek szellemében érdemes majd kiegészítenünk, hogy Magyarország az alaptörvényben rögzített jogok biztosítása és rendelkezések érvényesülése érdekében támogatja a tudományos és művészeti élet működését, tehát nem elég csak arról beszélnünk, hogy védjük a művészeti életnek és a tudomány os életnek a szabadságát, fontos arról beszélnünk, hogy támogatnunk is kell, tehát az államnak itt felelőssége is van. Javaslom, hogy a IX. cikkelyt egy olyan passzussal is egészítsük majd ki, amely már a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumán is szóba került, amelyben az egyetemes magyarság kulturális örökségéről és műemlékeiről rendelkezünk. Szövegszerűen én ezt a módosítást vagy kiegészítést javaslom: Magyarország védi az egyetemes magyarság kulturális örökségét, műtárgyait, hagyományait, tudományos é s művészeti értékeit, eredményeit. Ez azért fontos, már a korábbi napok vitájában is hallottuk, hiszen egy sor olyan egykori magyarlakta település van a Kárpátmedencében, ahol már nem élnek magyarok, de temetők, templomok, műemlékek őrzik a magyarság nyom ait, a magyarság szellemi, kulturális teljesítményét. De egyébként az emigrációra is tudnék mutatni, az Egyesült Államokban tudunk olyan templomról, ahol mondjuk, magyar történelmi jelenetet ábrázoló csodálatos ólomüvegablak van, amely egyébként az emigrác ió eredményeképpen született meg, és ugyan már nagyon kevés magyar van ott vagy már egyáltalán nincsen magyar, de ez is a magyar kultúra része. Tehát védenünk kell az egyetemes magyar kulturális örökség értékeit. Végül zárásképpen még annyit, hogy mindenké ppen át kell gondolnunk azt is, hogy annak szellemében, amit idéztem az 1966ban ratifikált egyezményből, a X. cikkelyt is érdemes még
