Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
1778 hatása. Ilyen az is, amikor az MNB, a Nemzeti Bank saját kötvényeket értékes ít, amivel szintén pénzt von ki a forgalomból, vagy nyom vissza a forgalomba. És ilyen az is, amikor devizákat advesz, és a devizavétellel pénzt teremt, az eladással pedig pénzt von ki. Ezek a tevékenységek mindmind számszerűsíthetőek. Ezt igenis tudnia kell a magyar parlamentnek, hogy a Nemzeti Bank ezen monetáris tevékenységei egyáltalán milyen számokat mutatnak. És a korábbi javaslatomban szerepelt az, hogy az Állami Számvevőszék auditálja a Nemzeti Bankot, illetve az Állami Számvevőszék auditjával ker üljön a Ház elé a Nemzeti Bank. Az ÁSZ most igenis megcsinálhatná azt, hogy ami a Nemzeti Bankon belül ez a négy fő monetáris tevékenységcsoport, ennek legalább az előírásait, hogy a Nemzeti Bank igenis ilyen struktúrában számoljon be, ellenőrizhetné, ez l ehetne egyfajta úgymond audit. És egyébként pedig a nem monetáris tevékenységekkel kapcsolatban, amikor a Nemzeti Bank kereskedelmi és egyéb tevékenységeket végez, bizony ott igenis helye van az ÁSZnak, hogy egész egyszerűen mint egy vállalatot ellenőrizz e. Tehát a jelenlegi alkotmánytervezetben a Nemzeti Bankra vonatkozó megfogalmazást én kevésnek tartom, és további megfontolásra javaslom. A már korábban beadott módosító javaslatomat, kérem, fontolják meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó párt ok padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Révész Máriusz, a Fidesz képviselője. Képviselő úr! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vállaltam, hogy Magyarországon az egyik szószólója leszek a gyerme kek után járó választójognak, amiről a világ egyre több országában folyik vita, különösen azokban az országokban, amelyek demográfiailag hasonló helyzetben vannak, mint Magyarország. Japánban egyébként épp a földrengés idején volt egy nagy nemzetközi konfe rencia, amelyen például részt vett a világhírű magyar származású demográfus, Demény Pál is, aki az Amerikai Egyesült Államokban szintén ennek az elképzelésnek az egyik szószólója. A Magyar Országgyűlésben, azt is el kell mondjam képviselőtársaimnak, ezt a kérdést nem én vetettem fel először. Először Surján László vetette fel az 1990es évek elején, másodszor pedig Mécs Imre SZDSZes, később MSZPs képviselő, aki egyébként erre vonatkozóan egy indítványt is beadott az Országgyűlésnek, amit az Országgyűlés ne m vett tárgysorozatba. Miről is van szó? Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar állampolgárok 80 százaléka rendelkezik szavazati joggal, és miközben azt gondoljuk, hogy minden magyar állampolgárt megillet a szavazati jog, ellenzéki képviselőtársaim is meg szo ktak így időnként nyilvánulni, aközben kiderül, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert 2 millió magyar állampolgár nem rendelkezik választójoggal. Többször elhangzott más ügy kapcsán, hogy nincsenek másodrendű magyar állampolgárok. Tisztelt Ké pviselőtársaim! Ha így gondoljuk, akkor ezen a területen is változtatni kell, hiszen ebben a pillanatban a gyerekek magyar állampolgárok, szavazati joggal nem rendelkeznek, azaz semmilyen módon nem tudják sem ők, sem a szüleik a társadalom jövőjére vonatko zó döntéseket befolyásolni. Ez azért alakult így, mert a modern demokráciában van két alapelv, ami ütközött egymással, és mindig az egyiknek tulajdonítottak elsőbbséget. A két alapelv az volt, hogy mindenki számára általánosan biztosítandó a választójog, v iszont ez ütközött azzal, hogy a választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. És az a kérdés, hogy melyiket fogadjuk el erősebbnek. (12.00) Stágel Bence képviselőtársam egészen pontosan fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy ha a személyesség helyett azt tartjuk alapelvnek, azt tartjuk fontosabb alapelvnek, hogy a szavazati jog minden magyar állampolgárt megillet, akkor ebben az esetben egy teljesen másfajta demokráciához
