Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
1779 jutunk. És el kell gondolkodni, hogy szükség vane más demokráciára. Azt kell mondan om, ha szétnézünk, akkor azt kell látnunk, hogy ez a demográfiai helyzet nem speciális magyar betegség. A modern európai demokráciákban alig van ország, amely reprodukálni tudná önmagát. A mostani demográfiai adatok például azt jelzik Magyarországon, hogy két generáció alatt megfeleződik a generációk létszáma. Tehát a nagyszülők korosztályához képest az unokák korosztálya 45 százaléknyi lesz a magyar termékenységi adatokkal. Ez egészen katasztrofális változást jelent, és ennek egyik oka a demokrácia, az ált alánosan elfogadott demokrácia rendszerhibájában keresendő, amely azt mondja, hogy a kiskorú állampolgárok minden módon ki vannak zárva abból a döntéshozási folyamatból, ami a társadalom jövőjét meghatározza. Ha ki vannak zárva, akkor ez azt jelenti, hogy ők másodrendű állampolgárok, az ő véleményük nem tud megjelenni, ezért szépen lassan ez a helyzet elvezetett oda, hogy azok a családok, amelyek gyermeket vállaltak, ezzel együtt jelentős életszínvonalcsökkenést, nagyon gyakran a szegénységet is vállalták. Azt még külön ki kell emelni, hogy ez a helyzet a gyermekes nők számára rendkívül hátrányos, ők a munkaerőpiacon nagyonnagyon nehezen találnak állást. Elmennek egy interjúra, megkérdezik, vane gyereke, mennyi idős, szeretnee gyereket, és a gyermekes as szonyok nagyon hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. De erről rendkívül sok tanulmány is szólt az elmúlt időszakban. Változnae a helyzet - tegyük fel a kérdést önmagunknak , ha megjelenne a gyermekek után járó szavazati jog? É n azt hiszem, alapjaiban megváltozna, a politikusok szeretik megnyerni a választásokat. Ha megjelenne kétmillió pluszszavazat a politikai piacon, akkor az átalakítaná az egész családtámogatási rendszert, átalakítaná a gyermekvállaláshoz való viszonyát a tá rsadalomnak. Tegyük fel a kérdést, ha megjelenne kétmillió új szavazó, más lenne az MSZP családpolitikája? Más lenne. Az LMPé? Más lenne. A Jobbiké? Azé is más lenne. A Fideszé és a Kereszténydemokrata Néppárté is, alapjaiban alakulna át a családpolitikai helyzet. Az az igazság, hogy igazán érdemi ellenérvet viszonylag keveset hallottunk. Az egyik bizonyos technikai jellegű, hogy akkor hogyan is lenne megoldva, de technikai kérdésekre mindig van technikai válasz. A legsúlyosabb ellenérv, ami hol pőre valós ágában, hol egy kicsit összetettebben, politikailag korrekt módon megfogalmazódott, hogy a hátrányos helyzetű, sokgyermekes szegény családok, cigány családok felértékelődnének, és esetleg üveggyöngyökkel meg lehetne vásárolni a szavazataikat. Három ellenér vet szeretnék elmondani. A gyerekek mintegy 20 százaléka cigány gyermek ma Magyarországon, 7580 százalékuk nem. A második ellenérv. A szegény családokban megszületnek gyerekek, miközben az aktív családokban, amelyek munkából kívánnák gyermeküket felneveln i, nem születnek meg a gyerekek. Nézzük szembe a ténnyel, hogy radikális családpolitikai változás nélkül nem is fognak megszületni. És az a helyzet, hogy azzal is nézzünk szembe, hogy kevés gyerek születik Magyarországon, de a gyerekek egy részéről egyébké nt sajnos lemondunk, mert nem tudjuk őket integrálni. És a politikusokat, ha lenne a gyerekek után szavazati jog, arra kényszerítené ez, hogy ezeknek a családoknak, ezeknek a szegény gyerekeknek a problémáival is szembenézzenek. A konkrét alaptörvényterve zetről még két mondat. A pragmatikus megfontolásokat értem, de magam is aggályosnak tartom, hogy extra szavazati jogot biztosít a szülőnek. Ugyanis az a helyzet, hogy nem a szülőnek kell extra szavazati jogot biztosítani, hanem arról kell hogy szó legyen, hogy minden magyar állampolgárt a szavazati jog születésétől fogva meg kell hogy illessen. És ezt a jogot, mindaddig, amíg nem tudja személyesen gyakorolni, a szülő gyakorolja helyette. Zárásként hadd mondjam el, hogy Demény Pál írt nekem egy levelet ma re ggel, amit nagyon megköszönök, és annak egy utolsó gondolatát szeretném felolvasni. Mindannyian tudjuk, hogy radikális változásra lenne szükség a családpolitikában, de olyan szemléletesen, mint ahogy Demény professzor úr megfogalmazta, nem tudtam volna meg fogalmazni. Ő azt mondja: “Az alkotmánytervezet preambuluma Kölcsey szavaival kezdődik, de a prospektív demográfiai helyzet más
