Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz):
1773 A XV. cikk (5) bekezdése külön nevesíti a fogyatékoss ággal élőket is, akiket Magyarországnak védenie kell külön intézkedésekkel az idősek és a nők mellett, vagyis Magyarország felelősséget vállal értük. (11.30) És ezt tökéletesen megfogalmazza az alaptörvénytervezet is a szociális biztonságról szóló ré szben, és emellett a régebbi rendelkezést is pontosítja. A 18. cikk (1) bekezdése új elemként felsorolja a fogyatékossággal élőket és az anyákat is, mint akiket megillet a szociális biztonság védelme. Most áttérnék a választójog témájára is. Ez a téma már régóta nagyon fontos elvi kérdés az ezzel foglalkozó szakemberek, civil szervezetek és érdekvédelmi szervezetek számára, most már néhány országgyűlési és európai parlamenti képviselő számára is fontos. Az alaptörvénytervezet 21. cikkelyének (4) bekezdése szerint nem rendelkezik választójoggal az, akinek a belátási képességét korlátozta a bíróság és ezzel kizárta a választójogból. Amit először leszögeznék, az az, hogy a választójog alapjog, amivel az állampolgár vagy él, vagy nem él, vagyis nevezhetjük aktí v vagy passzív választójognak is. A korábbi felszólalásomban említettem már, hogy sokunk számára furcsa lehet az, hogy egy értelmi fogyatékos vagy egy autista személy választójogot kapjon. De ha jobban belegondolunk, inkább a jogalkotók bonyolítják túl a k érdést, hiszen egy politikai döntés vagy folyamat sokszor egy átlagos állampolgár számára sem könnyen érthető. Valljuk be, hogy az átlagos állampolgárok közül is sokan érzelmi alapon döntenek, reklámok által befolyásolva vagy egyszerű ígéretek által befoly ásolva. Ők sem racionális alapon döntenek, és nem csak racionális alapon szavaznak a különböző pártokra. És nem utolsósorban figyelembe kell venni a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZegyezményt, ennek rendelkezéseit is. A 29. cikkelyben a politikai életben és a közéletben való részvételről van szó. Az ENSZegyezmény ratifikálásával Magyarország vállalta, hogy a fogyatékos személyek számára garantálja a választási eljárásban való esélyegyenlőséget. Idézem: “Az államok biztosítják, hogy a fogyatékosság gal élő személyek másokkal azonos alapon hatékonyan és teljeskörűen vehessenek részt a politikai életben és a közéletben, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazá sra és a választhatóságra.” Tehát a választójog biztosítása mellett nagyon fontos a fogyatékos személyek számára az akadálymentesség biztosítása a választási eljárás folyamatában. Elég, ha a vakokra vagy a gyengén látókra gondolunk. Nekik biztosítani kell a Brailleírásos szavazólapot azért, hogy tudjanak önállóan szavazni. Felteszem a kérdést, hogy mi a belátási képesség, mi alapján dönti el a bíróság, hogy kinek van belátási képessége és kinek nincs. Elnézést kérek a példáért, de a választás, a szavazás n apján egy részeg embernek vane belátási képessége? Nem is biztos, hogy elmegy szavazni, lehet, hogy nem is él a választójogával, de van választójoga, vagy él vele, vagy nem. Ez az ő döntése. Tehát milyen alapon különböztetjük meg őt egy egyetemre járó aut istától vagy egy enyhe értelmi fogyatékos személytől, aki tudja, hogy miért megy a szavazófülkébe, és tudja, hogy kire akar szavazni? Az is biztos, hogy a súlyosan értelmi fogyatékos személy nem fog elmenni szavazni, de van passzív választójoga. Ez számomr a és sokak számára elvi kérdés. Csak azért, mert valaki fogyatékosnak születik vagy azzá válik, ezért ne korlátozzuk a választási jogában. Végül szeretném kifejezni nagy örömömet, hogy Európában Finnország, Ausztria és Portugália után Magyarország lehet a negyedik ország, amely alaptörvényében rögzíti a jelnyelv védelmét, a jelnyelvet mint a nemzeti kultúra részét. Ezt érzékeltetve engedjék meg nekem, hogy az eddigi felszólalások során sokszor idézett Himnusz sorai után most az egyik legszebb, a magyar nemz ethez szóló verset előadjam magyar jelnyelven, hangra fordítás nélkül. A Szózat következik. (A Szózatot jelnyelven adja elő.) Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps.)
