Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STÁGEL BENCE (KDNP):
1774 ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm a képviselő úrnak az alaptörvényhez kapcsolódó gondolatainak a közreadását. A következő felszólaló Stágel Bence, a KDNP képviselője. Öné a szó. DR. STÁGEL BENCE (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kivételes pillanat egy nemzedék életében, amikor a mindennapjait alapvetően meghatározó al aptörvény megszületésében aktívan részt vehet. A jelenleg hatályos alkotmányunk már a születésének évszámában is diktatórikus körülmények között született. A rendszerváltozást követő teljes módosítása pedig gyakorlatilag az emberek megkérdezése nélkül, hát téralkuk alapján és paktumszerűen történt. Talán nem is véletlen, hogy a fiatalok demokráciába, a demokratikus döntéshozatalba és a politikába vetett bizalma alapvetően megrendült a rendszerváltozás óta, és sokan közülük már vagy elhagyták az országot, vag y ezt tervezik. Az elmúlt nyolc évben riasztó mértékben hagyták el hazánkat tehetséges magyar fiatalok. Igaz ez a megbecsülésre vágyó pályakezdő orvosokra ugyanúgy, mint az itthoni reménytelenség miatt külföldön kétkezi munkát vállalókra. Ehhez a folyamath oz nagyban hozzájárult az elmúlt nyolc év katasztrofális kormányzása, a fiatalok kilátástalan jövőképe, valamint az általános rosszkedv és pesszimizmus eluralkodása. Hosszú távon egyértelműen a jó gazdaságpolitika, a munkahelyteremtés, a stabil jövőkép seg ítheti a fiatalok itthon maradását, amihez nélkülözhetetlen a jövő nemzedékekre értékként tekintő, érdekeiket maximálisan érvényre juttató új alkotmány megszületése. Ezért is örvendetes, hogy az előttünk fekvő alkotmánytervezetek kiemelten foglalkoznak a f iatalok és a jövő generációk védelmével. Kiindulási pontként az új alkotmányban kell rögzíteni, hogy Magyarország védi a házasság intézményét, valamint a családot, amelyben a gyermekek és fiatalok természetes módon nevelkedhetnek. Tisztelt Országgyűlés! A jelenleg hatályos alkotmány ma is védi a házasság és a család intézményét. Újdonság lenne viszont annak egyértelmű rögzítése, hogy házasságot férfi és nő köthet egymással. Nyilván a házasság intézményét azonos nemű párok számára is kinyitó nyugati törvényh ozás vezet bennünket annak rögzítésére, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő között állhat fenn. A különneműség rögzítése feleslegesnek tűnhet az Alkotmánybíróság élettársi kapcsolatokra vonatkozó ’95ös határozata tükrében, hiszen ez rögzíti, hogy ház asság csak férfi és nő között jöhet létre. (11.40) Azonban a határozat indoklásában az Alkotmánybíróság a házasság kultúránkban és jogunkban hagyományosan kialakult intézményéről szólt, ami nyitva hagyja a lehetőséget, hogy később az Alkotmánybíróság a tár sadalmikulturális változásokra tekintettel új tartalmat adjon a házasság intézményének. Azaz bennünket, alkotmányozókat az óvatosság, az indokolt óvatosság kell hogy vezessen, amikor a polgárok döntő többségének meggyőződésével összhangban kívánjuk rögzít eni, hogy házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Tisztelt Országgyűlés! Élénk érdeklődést váltott ki a gyermeket nevelőket esetleg megillető további szavazati joggal kapcsolatos felvetés. Ebben a vonatkozásban szabatosabb lenne a kiskorúak szüleik á ltal gyakorolt választójogának kérdéséről beszélni. Bár az alkotmányozás folyamatában a mostanáig visszaküldött több mint 900 ezer kérdőívben az állampolgárok csupán 15 százaléka támogatná ezt az elképzelést, engedjék meg, hogy felszólalásomban mégiscsak ú jbóli megfontolásra ajánljam a kiskorúak szüleik által gyakorolt választójogának kérdését. A választójog kiterjesztése mellett alapvetően kétféle érv szól. Gyakorlati érv, hogy egy ilyen változás a politikát arra ösztönözné, hogy a jövő nemzedékek igényeit nagyobb mértékben vegye figyelembe. Elvi megfontolás, hogy ezzel a választópolgárok közössége jobban egybeesne az állampolgárok közösségével, a néppel, hiszen a népszuverenitás birtokosa nem csak a nagykorú állampolgárok közössége. A választójog történeté nek elmúlt 200 éve a fokozatos jogkiterjesztés
