Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
1694 A rendeletalkotás, amely törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezését, valamint törvény felhatalmazása alapján történő jogszabályalkotást is jelent. A határozathozatal, amelyhez garanciális jelentőségű, ho gy a törvényesség biztosítása végett a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal a bíróságoknál kezdeményezheti a határozat vagy a Kúriánál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. Önálló igazgatás, szervezeti és működési rend kialakítása, a tulajdonosi jo gok gyakorolása az önkormányzati tulajdon tekintetében. Kiemelném itt is, hogy mind az állami, mind az önkormányzati vagyont nemzeti vagyonként határozza meg a javaslat, ezzel összhangban megállapítja azt is, hogy a vagyon kezelése nem szolgálhat magánérde ket, kizárólag a közösség javára fordítható. A költségvetés meghatározása. Ennek kapcsán új elem, hogy a költségvetési felelősség településeken való megvalósításának garanciájaként törvény az önkormányzat meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy köte lezettségvállalásához hozzájárulást írhat elő. Az önkormányzatokat megilleti a vállalkozási jog, de úgy, hogy a kötelező feladatot nem veszélyeztethetik. Döntés a helyi adók fajtájáról és mértékéről, a jelképalkotás, a kitüntetések, az elismerő címek adomá nyozása, a tájékoztatáskérés hatáskörrel rendelkező szervektől, valamint a szabad társulás más önkormányzatokkal, együttműködés az ország más területén lévő helyhatóságokkal, illetve törvényben meghatározott további feladatok. Új elemként jelenik meg az ál lam és az önkormányzatok viszonyában az alaptörvényben rögzített kölcsönös együttműködési kötelezettség. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás alapvető részét azonban sarkalatos törvényekre bízza a javaslat, így igen széles mozgásteret hagyva a jo galkotónak a rendszer meghatározásához. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, nem vagyok ebben a teremben egyedül a véleményemmel, ha azt mondom, hogy történelmi időket élünk. Küszöbön áll az alaptörvényünk megalkotása, és azt követően jó néhány olyan törv ény létrehozása, amely alapjában változtatja meg társadalmunkat és a jövőnket. Kívánok ehez a feladathoz mindnyájunknak, akik ebben részt vesznek és felelősséget vállalnak, kellő bölcsességet és jó munkát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Hoffmann Rózsa képviselő asszony, KDNP. Öné a szó, képviselő asszony. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bár korunkban a modernnek nevezett parlamentekben nincs nagy keletje az ünnepélyességnek és az emelkedettségnek, kérem, engedjék meg nekem mégis, hogy megosszam önökkel azokat a gondolataimat és érzéseimet, amelyek az előttem szóló Láng Zsolthoz kapcsolódóan bizony arról szólnak, hogy igen, történelmi óráknak vagyun k itt részesei az ország házában, minthogy 60 évnyi magyar várakozás teljesedik be rövidesen az alaptörvényünk megalkotásával. (14.30) Ezt az emelkedettséget jelzi mások mellett az a jelenet is, amelynek az elmúlt két vasárnapon voltam tanúja, amikor is a mise és az istentisztelet után a falu több pontján azért gyűltek össze az emberek maguktól, pusztán lelkiismeretüktől és érdeklődésüktől vezérelten, hogy egymás között meghányjákvessék az alaptörvénnyel kapcsolatos kérdőívre adandó válaszokat. És a hol vi dám, tréfálkozó, hol szenvedélyes vitákat kiváltó eszmecserék közben pontosan az történt, aminek történnie kellett, hogy tudniillik közös magyar sorsunkról, dolgainkról, múltunkról, jelenünkről és a jövőnkről esett szó a nappali szobákban vagy éppen a kocs mákban.
