Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 14 (64. szám) - Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
159 piaci pozícióinak megerősítését jelenti. Ilyen kedvez ményeket jelentős számban tartalmaz az egész törvénycsomag. Ez utóbbiak közé tartoznak különösen a különadók áthárítását tiltó szabályoknak a villamos energiáról szóló törvényből és a földgázellátásról szóló törvényből történő elhagyásáról, a fogyasztók ár am, illetve földgázellátásból történő kikapcsolásának egyszerűsítéséről vagy a versenypiaci kereskedelem feltételeinek szigorításáról szóló rendelkezések. Az átláthatóbb árszabályozás megteremtésére irányuló erőfeszítések ugyanakkor eddig teljesen kudarcb a fulladtak. Mindezek alapján indokoltnak tartjuk a törvényjavaslat 18. §ának elhagyását és a hatályos szabályozás fenntartását, amellyel a piac szereplőinek szigorúbb, fegyelmezettebb magatartását és a fogyasztók nagyobb védelmét kívánjuk szolgálni. A 31 . ajánlási pont; a törvényjavaslatnak a villamosenergiatörvény 9. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése alapján annak hatálybalépését követően kizárólag a legfeljebb 2 megawatt beépített névleges teljesítőképességű gázmotoros kiserőművek vehetnek majd részt az úgynevezett kátrendszerben. A kátrendszerben történő részvétel meghosszabbításáról szóló határozatok eltérő törvényi rendelkezések hiányában ettől az időponttól ellentétesek lesznek a törvény rendelkezéseivel. Mindez azt jelenti, hogy a törvény i rendelkezés hatálybalépésétől kezdődően - függetlenül a beruházások megtérülésétől - a megváltozott szabályokat kell alkalmazni, vagyis jelentős számú kapcsoltan termelő erőmű kerül ki a kedvezőbb átvételi rendszerből. Ez várhatóan számos városban fog je lentős mértékű távhőáremelkedést okozni vagy ellátásbiztonsági problémák is felléphetnek, mert ezeknek az energetikai berendezéseknek a működését eleve a kapcsolt termelésre tervezték. Az ajánlás 33. pontjához szeretnék indoklást fűzni. A hazai megújuló e nergia szerepének erősítését nem segíti elő a kötelező átvételi rendszer tervezett átalakítása. Ez nemcsak energetikai kérdés, hanem legalább ugyanilyen mértékben környezetvédelmi, vidékfejlesztési, mezőgazdasági kérdés is. Az elmúlt években azért ért el M agyarország számottevő sikereket, azért teljesítettük az EUs kötelezettségeinket jobb arányban, mert hosszú távú, kiszámítható törvényi szabályozást alkottunk. A kötelező átvételi tarifarendszer valamennyi lényeges szabályának rendeletbe történő átrakása, tehát egy alacsonyabb szabályozás alá történő rendelése veszélyezteti a megújulóenergiatermeléssel, felhasználással kapcsolatos célkitűzések és kötelezettségvállalások teljesítését, hiszen a stabil jogszabályi környezetbe vetett befektetői bizalmat gyen gíti ez a jogszabályi módosítás, hogy nem törvény szabályozza ezek után az átvételi rendszert. A tervezett átalakítás mindezeken túl lehetővé teszi, hogy a kitűzött 14,2 százalékos megújulóenergiarészarány jelentős részét ne hazai forrásból, hanem a körny ező országok importjából teljesítse Magyarország. Ezzel nem a magyar gazdaságot támogatjuk, hanem a környezetünket, ami zöldenergiáról lévén szó, nem biztos, hogy célravezető. A kátrendszer tervezett átalakítása hírének megjelenését követően ugyanakkor je lentősen nehezebbé vált a megújuló energiaforrást felhasználó projektek finanszírozási feltételeinek megteremtése, tehát a piac nagyon érzékenyen és negatívan reagált erre a még hatályba sem jutott, csak előterjesztés szintjén meglévő szabályozási változta tásra. Mindezek alapján indokoltnak tartjuk a hatályos szabályozás fenntartását. Az ajánlás 37. pontjához szeretnék indoklást fűzni. A módosító javaslat célja a törvényjavaslat hiányos szakmai előkészítettségéből eredő hivatkozási pontatlansá gok kijavítása. A törvényjavaslat a fenti kisebb hivatkozási pontatlanságokon túlmenően egyébként számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a fogyasztók kárára a piacon jelen lévő nagyobb szereplők részére biztosít egyoldalú kedvezményeket. Nem mondom, ho gy ez a különadó áthárításának ellentételezése, de egyoldalú előny a piaci szereplők számára. Az energiaellátási ármoratórium 2010. júliusi bevezetése óta nem ez lesz az egyetlen ilyen akciója a kormánynak. Erre szeretnénk felhívni a figyelmet, mert nem er re tett ígéretet. Az ajánlás 41. pontjában a törvényjavaslat 41. §ának a módosítását javasoljuk, amely a villamosenergiatörvény 31. § h) pontja helyébe javasol módosítást.
