Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 22 (76. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1539 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Szabadság és felelősség címet viselő fejezet végre teljesíti azt a korántsem csupán jogesztétikai kívánságot, hogy az ember elidegeníthetetlen jogainak rögzítése előzze meg az ezek garantálására hivatott állam szervezeti és működési alapelveinek leírását. Ezzel a javaslat hitet tesz amellett is, hogy a közösség iránti kötelességét teljesítő ember jogainak biztosítása legyen minden más alkotmányos szabály eredendő célja. A javaslat a szükségszerűen szerepet nyert deklarációk mellett elsősorban normatív rendelkezéseket tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a jogalkalmazásban az alaptörvény is méltó szerephez jut. Az alkotmányos rendelkezések az élet realitásait figyelembe véve kerülnek megfogalmazásra, így ezek a mindennapi élet rés zei lehetnek ahelyett, hogy valami el nem érhető magasság úri huncutságaként lebegjenek valahol a mindennapok felett. Az alapvető jogok katalógusának példaadója az egységesülő Európa XXI. századi alapjogi dokumentuma, az Európai Unió alapjogi chartája. Az alapjogi charta mintájára jelenik meg az alaptörvényben többek között a munkavállalók és munkaadók egyes jogainak rögzítése, a gyermekmunka tilalma, a fogyatékkal élők külön védelme és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog. A javaslat nemcsak azt rög zíti, hogy az állam és az egyházak különváltan működnek, de azt is, hogy közösségi célok érdekében együttműködnek. A nemzedékek közötti szolidaritás erősítése jegyében a szülők gyermekeikről való gondoskodásának kötelezettségével párban megjelenik a felnőt t gyermekek rászoruló szüleik iránti gondoskodását előíró kötelezettség is. A javaslat alkotmányos szinten teremti meg az önkéntes tartalékos rendszerben való honvédelmi szerepvállalás lehetőségét. A javaslat államalkotó tényezőként beszél a hazai nemzetis égekről és népcsoportokról, elismeri kollektív jogaikat, és rögzíti autonómiájukat. A választójog alapelveinek megállapításánál nyitva hagyja, azaz gyakorlatilag a választójog reformját célzó sarkalatos törvényre utalja úgy a kisebbségek, mint a határon kí vül élő nemzetrészeink magyar állampolgárságú tagjai parlamenti képviseletének lehetőségét. A javaslat kiemelten kezeli az emberi méltóság védelmét. Nemcsak a kínzás, embertelen bánásmód, szolgaság, emberkereskedelem tilalmát mondja ki, de az embereken vég zett kísérletek és az emberifajnemesítést célzó gyakorlatot is. Az Alkotmánybíróság idevágó döntésével összhangban kimondja azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Tisztelt Ház! Amint látható a szövegből, az előterjesztők t isztelettel fordulnak múltunk értékei, folytatható hagyományai felé, s elkötelezettek mindazon vívmányok iránt, amelyeket a legújabb kori demokratikus alkotmányfejlődés felszínre hozott az elmúlt évtizedekben. (10.10) Azonban hadd irányítsam rá az önök fig yelmét mindarra, ami ezt az alaptörvényt leginkább mégis jövőbe mutatóvá teszi. Az előterjesztők az alkotmányozás eszközeivel is elő kívánják segíteni, hogy Magyarország szakítson azzal a jövőt felélő politikai és társadalmi gyakorlattal, amely a közelmúlt ban jellemezte. Már a Nemzeti hitvallás című részben erős megfogalmazásokat találunk. Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpátmedence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget visel ünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. Az Alapvetés o) cikke előírja az egészséges környezet védelmének és fenntartásának állami kötelezettségét és nemcsak a z állam, de mindenki kötelezettségévé teszi a természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség jövő generációk számára való megőrzését. A fenntarthatóság problémáját azonban nemcsak a természeti kincseink f elől, hanem a gazdaság működése, a közpénzek kezelése, illetve a demográfia felől is közelíti. Az l) cikk leszögezi, hogy Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik, míg az m) cikk rögzíti a kiegyensúlyozott, átláth ató és fenntartható
