Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 8 (73. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz):
1328 Szávay uramnak abban igaza van, hogy kulturális kérdésről van szó. Ha sorban állunk a vonaton a WCfülke előtt, és mindannyian belefüstölünk, akk or a következő nemdohányzó embernek igencsak nehéz sora lesz, ha ott kell elvégeznie a dolgát. (15.50) Tehát én azt gondolom, hogy a dohányzókat is védené ennek a törvénytervezetnek jó néhány passzusa, hiszen nem olyan nagy országban élünk, ahol félnapos v onatutak vannak vagy még hosszabbak, úgyhogy ezt a néhány órát biztosan ki lehet bírni dohányzás nélkül. Aki ezt nem tudja megtenni, az egyébként is gondolkodjon el rajta, ez egyfajta függőség, és mindenképpen egy leszokási folyamatot kell hogy elkezdjen m agán. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalások következnek. Heintz Tamás képviselő úrnak adok szót elsőként, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a 8. ajánlási ponthoz hozzászólva sorban próbáljunk reagálni mindarra, amiről eddig szó esett. Az utolsó, illetve egyetlen úgymond a rendszerváltást túlélt vagy megélt dohányzá ssal összefüggő törvény az 1999. évi XLII. törvény. Ezt hangsúlyoznám először is letenni az asztalra. Tizenkét évvel ezelőtt először és utoljára volt bátorsága és mersze ennek a törvénynek az akkori, egyébként a régi szociofilmekből ismert, telebagózott té eszelnöki és pártirodákat jellemző és a közéletben mindenhol jellemző füstös irodákat kezelni valamilyen szinten és száműzni. Tizenkét évvel ezelőtt történt ez. Elmúlt jó néhány év, és 2006ban - Puskás képviselőtársam említette , a lopva, sutyiban és éjj el 2kor megtörtént egészségügyireformdeform közben, miközben szétlőtték a tüntetők szemeit, bevitték a dohányzásról szóló törvény módosítását, amelyet persze, bármely furcsa, az akkori koalíció már nem mert felvállalni. Egyébként tartalmában az a törvény igencsak hasonló ahhoz, amit most elfogadtatni kívánunk a tisztelt Házzal. Volt még egy kísérlet 2009ben. A 2009. évi kísérlet ismételten arról szólt, hogy egyfajta miniszteri, illetve bizottsági elnöki szintig, a házbizottságig el tudott jutni akkor is egy javaslat, amely megint megfulladt. Tudják, min ment el a hajó, tisztelt szocialista képviselőtársaim? Azon, hogy túl nagy volt a jó szándék és a megengedés, túl nagy volt a lobbi, túl nagy volt a kísértés, és önök nemhogy átestek a ló túloldalára, hane m leestek a lóról, éppen kétszer. Nos, a lovaglásba ne menjünk nagyon bele, de azért azt tisztázzuk, hogy miért is nem vagyunk mi a ló túloldalán, azért azt tisztázzuk, hogy egyértelművé váljék, hogy ez, amiről ma tárgyalunk, egy drogtörvény. Ugyanolyan fü ggőséget okoz, állítom magamról is, és tudom, miről beszélek, mint amikor kábítószerrel, egyéb szerekkel, alkohollal, mint ez már elhangzott, való élésről beszélünk, tehát nem akármi ez, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim. Így próbáljuk kezelni ezt a kérdést! Tehát az alapkérdés - ugye, éjjel nem tetszett itt lenni, Kovács képviselőtársam alukált, és ezért nem hallotta az expozét , arról volt szó, ott elmondtam direkt, hogy ez nem a nemdohányzók védelméről szól, mert rossz a címe, hanem igenis arról s zól, hogy a dohányosok, a 3 millió dohányos ember érdekében és védelmében hozzunk egyfajta olyan módosítást, amely csökkenti a hozzáférést és a dohányzás lehetőségét. Azt hiszem, hogy ez világos magyar beszéd volt, mi, ügyelethez szokott kollégák ezt éjjel kettőkor is fel tudtuk fogni, tehát eleve be is jöttünk, mint ahogy bejöttünk a szocialista kormányzat alatt is, és nem szavaztuk meg a különféle megszorításokat, amit tettek az egészségüggyel. Tehát mindenfajta lazítás, enyhítés egyértelműen arról, hogy ezt a fajta alapcélt, hogy a dohányos, bár a jogait maximálisan elismerjük az élethez, emellett pedig szeretnénk elérni azt, hogy lássa be ő, hogy
