Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 14 (64. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik):
119 No, de nem lett vége. Következett a harmadik stáció, amikor is a szocialistaliberális kormány, azaz a Gyurcsánykormány megint hoz zányúlt 2007ben a Nemzeti Bankról szóló törvényhez, mert sokallta már, úgy látszik, a tagokat, és igyekezett lejjebb venni a monetáris tanács létszámát 57 tagra. Hát, nem tudom, hogy ez látszott meg a munkájukon, vagy sem, de a dolog lényege az, hogy nem igazán szolgálta az akkori kormány gazdaságpolitikáját sem. Ez pedig az ő bajuk volt, hiszen ők jelölték. Mi úgy gondoljuk, hogy a nemzetgazdasági miniszter javaslata nagyon fontos lépést tesz annak irányába, hogy az Országgyűlés kapjon a jelölésben felad atot, nevezze ki és mentse fel a monetáris tanács tagjait. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Rövidre igyekszem fogni a mondandómat, hiszen sok minden szóba került már. Az európai gyakorlat kérdéskörében azért fontos szereppel bír az igazodá sunk, Bulgáriához, Észtországhoz, Lengyelországhoz, Lettországhoz, Litvániához, Romániához és Svédországhoz is közelítünk. Mégpedig ott is, és jó, ha kedves szocialista képviselőtársaim megtanulják és utánanéznek, a parlament választja ugyanis a monetáris tanács tagjait. Nem értem azokat az aggályokat, amellyel feketére igyekeznek festeni az eget, Magyarország egét. Kérem, a felhők azok néha sötétek, ez ténylegesen így van, de ezt is önöktől örököltük. Hát, vigyék a francba a saját sötét felhőjüket (Derülts ég.) , mi igyekszünk az országot megfelelő módon irányítani, és támogatjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium abbéli javaslatát, hogy igenis, a parlament bírjon e tekintetben primátussal, és az ő felelőssége legyen a monetáris tanács tagjainak jelölése. Miután több alkalommal szóltam már, megkímélem a tisztelt Házat több szakmai érvem elmondásától. Hiszen Dancsó képviselőtársam kiváló módon, részletesen indokolta a szakmai vélekedést, önök elé tárta. Én kérem önöket, hogy fontolják meg, és döntsenek, támogassák a kormány javaslatát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Hegedűs Tamás, a Jobbik képviselője. Öné a szó. HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! (Nincs hangosítás. - Közbeszólás: Nem hallani. - Hegedűs Tamás: Bent van a kártyám, a mikrofon a helyén... - Újabb közbeszólás: Beszélj hangosabban!) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Talán a természetes hangot kellene fokozni, lehet, ho gy segítene. (Derültség. - A képviselő elé egy kézi mikrofont helyeznek.) HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm. Akkor e rövid közjáték után folytatom épp csak elkezdett mondandómat. Tehát a fő kérdés itt az, tisztelt képviselőtársak, hogy vajon veszélyben vane a jegybank függetlensége. A vita jórészt erről szól. A szocialisták állítása szerint igen, komoly veszély fenyegeti ezt az állapotot. A kormány ezt cáfolja, azzal érvelve, hogy csak erősödik a függetlenség. De tegyük fel, hogy tényleg veszélyben van. Kér dés: mi ebben a veszély? Bár így lenne! A jegybanki függetlenség ugyanis, tisztelt képviselőtársak, ördögtől való dolog. Tisztelt Képviselőtársak! Belegondolnak abba, hogy mennyire abszurd, hogy az úgynevezett Nemzeti Bank független a választott képviselet i hatalomtól, a demokratikusan választott hatalomtól? Milyen alapon vonjuk ki éppen ezt a demokratikus kontroll alól? Miközben ugyanez az intézmény az Európai Központi Banktól egyáltalán nem független, attól akár még utasítást is kaphat. A jegybank feladat a az infláció féken tartása, eszköze pedig a pénzkibocsátás meghatározása és az alapkamat mértékének megállapítása. Mindez a gazdaságpolitikának, a gazdaságpolitika irányításának egyik
