Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 21 (62. szám) - Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
233 növelése átláthatóbbá teszi a magánbiztonsági ágazatot. Úgy gondoljuk, hogy ez is a közérdeket, Magyarország nemzeti érdekeit szolgálja. (9.40) Tisztelt Országgyűlés! A pirotechnikai terméke k forgalomba hozataláról szóló irányelv átültetése azt biztosítja, hogy a pirotechnikai tevékenység - annak biztonsági kockázatai miatt - továbbra is szoros hatósági kontroll alatt, engedélyhez kötött tevékenységként legyen végezhető. A fegyverek megszerzé sének és tartásának ellenőrzéséről szóló irányelv módosulása miatt a törvényjavaslat a szükséges és indokolt módosításokat is átvezeti a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvényben. Így duplájára emeli a rendőrség által a kiadott hatósági engedélyekrő l vezetett, központi nyilvántartásban szereplő adatok kezelési idejét, valamint pontosítja a törvényhez tartozó végrehajtási rendeletet. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek felsorolásával, érintésével és rövid be mutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket arról, miszerint a javaslat helyes célokat szolgál, kifejezi Magyarország nemzeti érdekeit ezekben a kérdéskörökben. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. A módosító javaslatok benyújtására - úgy, ahogy elnök úr is jelezte - 2011. január 31éig van lehetőség. Úgy gondoljuk, hogy ezek a nagyon fontos tárgykörök, amelyek, még egyszer mondom, európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítését is megvalósítják, kifejezik Magyarország nemzeti érdekeit, eleget tesznek az uniós kötelezettségeknek, és ezáltal hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország biztonságosabb legyen, a közrend és közbiztonság megerősödjön. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, húszhúsz perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Közben megérkezett Harangozó Tamá s képviselő úr…, aki majd később kerül sorra. Elsőként megadom a szót… - de nem, Harangozó Tamás képviselő úr, ha vállalja frissen, akkor öné a szó. Hallgatjuk! DR. HARANGOZÓ TAMÁS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Államtitká r Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai gazdaságok összeolvadása, az egységes belső piac kiteljesedése Európa versenyképességének megerősítése és gazdaságitársadalmi fejlődése szempontjából kulcsfontosságú. Az európai integráció előrehaladásával a tag államok fokozatosan lebontották a korábbi, eltérő nemzeti szabályozásokból eredő, a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását akadályozó korlátokat. A schengeni egyezmény eredményeképp az Európai Unió tagállamai között a határokon megszűnt a határellenőrzés, a szabad határok átjárhatóvá váltak. A határok légiesítésének gazdaságélénkítő, társadalmi mobilizációt erősítő hatásai vitathatatlanok, és történelmi léptékkel mérve is óriási eredménynek számítanak. Azonban a határok átjárhatóvá válás a a nyilvánvaló pozitívumok mellett számos új kihívást is magával hozott: a hatósági felügyeleti, ellenőrzési eszközök jelentős részének megszűnése ugyanis nemcsak a több tagállamban szolgáltatást nyújtó vállalkozókat és a más tagállamban dolgozó munkaváll alók helyzetét, hanem a bűnözés nemzetközivé válását, a bűnözők tagállamok közötti szabad mozgását is megkönnyítette. Ezért a gazdasági integráció egy idő után szükségszerűen magával hozta a tagállamok közötti fokozott bűnügyi együttműködés igényét, ezért a maastrichti szerződés '92ben a bel- és igazságügyi együttműködést az Európai Unió harmadik pilléreként határozta meg. Az elmúlt egy évtizedben különösen nagy lendületet kapott a tagállamok bűnügyi együttműködésének fejlődése. Magyarország európai integr ációja egyike azon kevés politikai célkitűzésnek, amit a rendszerváltás óta szinte teljes körű konszenzus övez. Ez a konszenzus kiterjed az Unió tagállamai között kibontakozó nemzetközi bűnügyi együttműködésben történő fokozott
