Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 21 (62. szám) - Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
234 részvételre is. 2003ban az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt. Az együttműködés fejlődését jól jellemzi, hogy a törvényt az Európai Unió keretében elfogadott újabb és újabb döntések hazai jogb a történő átültetése érdekében már számos alkalommal módosítani kellett. E törvénymódosításokat minden alkalommal nagy többséggel fogadta el az Országgyűlés. E folyamatba illeszthető az előttünk fekvő törvényjavaslat is, ami a bűnözéssel szembeni közös fel lépés szempontjából nagy jelentőségű, és az Európai Rendőrségi Hivatal, közismertebb nevén az Europol működésének jogi kereteit meghatározó uniós tanácsi határozat magyar jogba átültetését végzi. A törvényjavaslat emellett a polgári célú pirotechnikai tevé kenység szabályozását, illetve a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló törvényt hozza összhangba a közösségi joggal. A Magyar Szocialista Párt Magyarország európai integrációban történő sikeres részvételét ma is az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzésnek tekinti, ezért a jogharmonizációra irányuló erőfeszítéseket továbbra is támogatni fogja. Ennek megfelelően a most benyújtott törvényjavaslat alapvető célkitűzéseit is elfogadhatónak tartjuk. A jogharmonizáció ugyanakko r nem jelenti azt, hogy a Magyar Országgyűlés a közösségi jogi uniós aktusok hazai jogba történő átültetése során egyszerű végrehajtó pozícióban lenne. A tagállamok jogalkotói szervei, így a Magyar Országgyűlés is tág keretek között szabályozhatja, hogy az Unió által meghatározott célokat milyen módon teljesíti. Ezért a jogharmonizáció nem pusztán jogtechnikai kérdés, így a szabályozás tartalmának kialakításában az Országgyűlésnek és nekünk, országgyűlési képviselőknek is komoly felelősségünk van. Ebből köv etkezik, hogy meghatározott jogharmonizációs cél teljesítésének módját illetően akár heves politikai vita is kialakulhat. Ilyen vita kísérte például a nemrég elfogadott egyes migrációs tárgyú törvények országgyűlési vitáját. Ebben az esetben a kormány törv ényjavaslata, bár az uniós jog által megszabott keretek között maradt, de a korábbi szabályozáshoz képest jogkorlátozó volt, és számos elfogadhatatlan elemet tartalmazott. Ugyanakkor a parlamenti vita során a törvényjavaslat jelentősen finomodott, a kormán y számos, a társadalmi szervezetektől és az ellenzéki pártoktól érkező kritikát legalább részben megfogadott. Tehát a törvényjavaslatot is alapos elemzés alá fogjuk vetni az általunk is támogatott jogalkotói cél megvalósulása érdekében. Fontosnak tartom ha ngsúlyozni, hogy a jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése során nemcsak az uniós jogra kell tekintettel lennünk, hanem a magyar alkotmány által garantált alapvető jogok védelmére is. Továbbra sem leszünk partnerek olyan törvényjavaslatok elfogadásáb an, amelyek az alapjogok védelmének jelenleg garantált szintjét csökkentik. Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvetően elfogadható módon tesz eleget az általános indoklásban megjelölt jogharmonizációs kötelezettségeknek. Azonban véleményünk szerint több helyen kisebbnagyobb jogtechnikai pontosítást kell elvégezni a benyújtott törvényjavaslaton. Ezen felül az adatkezelési szabályok is több rendelkezésben elnagyoltak, így azok pontosítását is javasolni fogjuk. Ilyen rendelkezés például, hogy a Nemzetközi B űnügyi Együttműködési Központ és a nemzetbiztonsági szolgálatok közötti adatáramlást a szervek közötti együttműködési megállapodás határozza meg. Véleményünk szerint egy jogállamban nem megengedhető, hogy személyes adatok átadására együttműködési megállapo dás alapján kerüljön sor. A törvényjavaslat benyújtójával egyetértünk abban, hogy a polgári pirotechnikai tevékenység alapjait törvényben kell lefektetni, ezért támogatandó a kormányzati szándék, hogy a törvényi szabályozást a polgári pirotechnikai terméke k forgalomba hozataláról szóló irányelv átültetése során alkossa meg az Országgyűlés. Ugyanakkor nem tartjuk helyes kodifikációs megoldásnak, hogy a szabályokat a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvénybe illesztené be a kormány. Álláspontunk szerint ö ssze nem tartozó szabályozási tárgyköröket akar a kormány pusztán kényelmi szempontból egy törvénybe belezsúfolni, megbontva ezzel a fegyvertörvény koherenciáját. Azt gondoljuk, hogy a pirotechnikai
