Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 20 (61. szám) - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
165 irodalmi értéke van, jogszabályi értéke sajnos nincsen. Három ilyen részt emelnék ki a módosítókból. Simon képviselő úr kü lönben is azt a reményt támasztotta fel bennem, hogy nem minden módosítót készülnek megszavazni. Az első csoport akár örvendetes is lehetne, hiszen lezárja az egykét hete tartó, úgynevezett rendeletháborút. Ez a rendeletháború arról szólt, hogy lesze Sza lai Annamáriának végül is rendeletalkotási joga. Nagyon izgalmas kérdés volt, és alig követhető: egyik fideszes módosító adott neki, a másik meg visszavette. Oly mértékben követhetetlen volt ez a menet, mint utoljára ezt az angol történelemben a vörös rózs a, fehér rózsa háborújában lehetett látni. Ha szabad ezt az analógiát használni, végül kiütéssel fehér rózsa, vagyis Szalai Annamária győzött, minden módon megkapta az összes rendeletalkotási jogot, és vele szemben vereséget szenvedtek a vörös rózsák, a ko rmány jogvégzett tagjai; bocsánatot kérek tőlük a színjelzőért. Igen ám, de ezzel a történetnek mintha nem lenne egészen vége, és itt következik az abszurditás. Egy, már Mandur László kollégám által is hivatkozott paragrafus nemes egyszerűséggel úgy juttat ja győzelemre a fehér rózsát, és ad rendeletalkotási jogot, hogy azt mondja: a törvény bizonyos paragrafusaiban a kormány szót egyszerűen helyettesítsük a Médiatanács elnökével. Nekem ez tetszik. Szerintem ez egy követendő gyakorlat. Más törvényekben is a kormány szót lehetne helyettesíteni a Médiatanács elnökével. Kétségkívül ízlésesebb és egyszerűbb megoldás, mint mondjuk, minden államtitkárnak államminiszteri névjegyet nyomatni, ha éppen a kormánytagoknak valami más dolguk van. De, hogy föl ne vetődjék a kérdés, mire való akkor a kormány, ha a kormány szót be lehet helyettesíteni Szalai Annamáriával, egy nagyon jópofa módosító indítvány mégis érkezett, ami a kormánynak, illetve pontosabban az illetékes miniszterének is csak biztosít egy jogot, hogy ne mar adjon sírva. Azt mondja: ugyan a díjak mértékét Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke határozza meg, de - így folytatja a módosító - bizonyos részletekről nem rendelkezik, például a számlaszámról, ahová a díjat be lehet fizetni. Ezt a miniszter úr fogja m eghatározni, az ő rendeletében. (Derültség az MSZP soraiban.) Föl nem tudom ugyan fogni, hogy ha a Médiatanács elnöke a díjakat és mindent rendeletben meghatározhat, akkor azt a nyüves számlaszámot hogyan nem tudja maga leírni egy rendeletben. Talán eltéve szti, vagy nem tudom, mi van, ehhez miniszter kell, hogy ő se maradjon feladat nélkül. Gondolom, hogy ez csak egy ilyen utóvédharca annak a rendeletháborúnak a vörös rózsák részéről, ami mégis szeretett volna a kormánynak is valami induripinduri kis jogoc skát adni a média területén. Egyébként értem, miért kellett a fehér rózsáknak győzniük. A Fidesz nem biztos abban - én sem lennék biztos a saját tapasztalataim alapján is egyik kormány nevében sem , hogy 9 év múlva is kormányon lesz, ám, de Szalai Annamár ia lesz nekünk 9 év múlva is, és már lehet a harmadik kormány a mostanihoz képest, ő még mindig ott ül a helyén, és rendeleteket alkot, kivéve természetesen a számlaszámot, mert azt nem lehet rábízni. Egy másik hasonlóan abszurd része ezeknek a módosítókna k, ezt részben Karácsony Gergely érintette, a pályázat nélkül kiosztható rádiófrekvenciákra vonatkozik. Ezt már sokan sérelmezték, sérelmeztük a törvény alapszövegében is, most, a beadott módosító indítványok megmondják, mi az a közcél, amelyre pályázat né lkül lehet adni. Nos, a közcél a következő: hogyha valaki rádiót egy közösség oktatási, kulturális vagy tájékoztatási igényeinek kielégítésére akar csinálni. Könyörgöm, mire még? (Derültség az MSZP soraiban.) Ezek szerint pályáztatni kell azokat az ütődött eket, akik nem akarják egyetlen közönség sem oktatási, sem kulturális, sem tájékozódási igényét kielégíteni, de ha valaki kielégíti, azt nem kell pályáztatni. (0.20) De lehetett fokozni a dolgot, mert bekerült az a passzus is most a módosító indítványok kö zé, hogy majd a digitalizáció valamikori térhódításával a digitális műsorszóró pályázatán kívül is lehet ám engedélyt kapni. Részben ezekben az esetekben, ha egy digitális műsorszóró ezeket a szép célokat szolgálja, de ha nem képes ezeket szolgálni, akkor van egy Schmitt Pál kedvéért beiktatott
