Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZABÓ TIMEA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
997 mintegy 1700 menekült és további 40 0 oltalmazott és befogadott él. A kiutasítások száma drámaian esik: 2005ben még több mint 3300szor alkalmazták, tavaly kevesebb mint ezerszer. Nincs tehát semmilyen fenyegetettség, a migrációval összefüggő problémák száma csökken, a külföldi bűnelkövetők aránya az összes bűnöző között kevesebb mint 4 százalék, és az általuk elkövetett bűntettek száma és aránya is hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat. A statisztikai adatok semmilyen aggodalmat nem indokolnak, a menedékkérők száma például Európában tend enciaszerűen az 1990es évek eleje óta csökken. Most a 2000es évek elejének a felénél tartunk. Az elmúlt két év kicsiny emelkedése nagyrészt az iraki helyzet rendezetlenségének tulajdonítható. Mindebből az következne, hogy az új jogszabályok megengedőbbek , integrációorientáltabbak lehetnek, hiszen a kisebb ügyteher - akár a szabad mozgás jogával nem rendelkező polgárok migrációját, akár a menekültügyet nézzük - ezt lehetővé tenné. Viszont attól tartok, hogy ez nincs így. Vizsgáljuk meg nagy vonalakban a tö rvényjavaslatot az imént említett szempontokból, kezdve az emberi jogi mérleggel és a család tiszteletével. Egy kormány, amely nem győzi hangsúlyozni a család értékét és fontosságát, tetteiben, törvényjavaslatában ennek homlokegyenest az ellenkezőjét céloz za. Mintha a külföldiek családi élete nem lenne védelemre méltó, mintha az a törekvés, hogy valaki Magyarországon akar házastársával élni, egyenesen büntetendő lenne. Mit tesz a családdal a javaslat? Fogdába zárja az egész családot kiskorú gyermekestül, gy anakszik, gondolatrendőrséget teremt, hogy a házasulók szándékait olvassa ki. Vessenek egy pillantást a törvényjavaslat 7. §ára, amely megszünteti a tartózkodás jogát, ha a családi kapcsolatot a tartózkodási jog létesítése érdekében hozták létre. Ha tehát a pár azért kel egybe, hogy a külföldi félnek legyenek jogai Magyarországon - például tartózkodási joga és így családalapítási joga , akkor a törvényjavaslat szerint ki is kell lökni az országból, hiszen a családi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzé se érdekében létesítette. Abszurd, ugye? Értem természetesen, hogy az érdekházasságok kiszűrése a cél, de engedjék meg, hogy mielőtt lángpallossal lesújtunk a házasság szentségét bevándorlási eszközként használókra, arra kérjem önöket, emlékezzenek azon er délyi és ukrajnai magyarok százaira, ha nem ezreire, akiknek egyetlen esélye a Magyarországra költözésre akkor mutatkozott, ha egy jó szándékú, nehéz sorsukkal szolidáris honfitársunk hajlandó volt névházasságot kötni velük, aminek következtében végre átkö ltözhettek Magyarországra. Hamarosan sokan elváltak, újra összeházasodtak eredeti párjukkal, ki ilyen vagy olyan módon. Ami akkor emberbaráti cselekedet volt, mára a jog álnok kijátszásává minősült át. Kérdezzük, hogy miért. Az Európai Unió kész megoldást kínál a névházasság problémájára, amikor a családegyesítésre vonatkozó, bennünket is kötelező irányelvében a tagállamok mérlegelési körébe utalja, hogy elutasítjáke vagy sem annak a személynek a vízum- vagy tartózkodási engedélykérelmét, aki a családi kap csolatot kizárólag annak érdekében hozta létre, hogy beutazhasson vagy az adott országban tartózkodhasson. Tehát nem kötelező az elutasítás, csak lehetőség, és az is csak akkor áll meg, ha a családi kapcsolatba kerülő felek kizárólag a hatóság kijátszása v égett léptek kapcsolatba, vagyis nem azért - mint az iménti példánkban , hogy együtt élhessenek. De nem jár jól a család az idegenrendészeti eljárásban sem. Eddig legalább kiskorú gyermekeket nem lehetett őrizetbe venni, a törvényjavaslat viszont már erre is felhatalmazást ad. S ha ez nem lenne elég bizonyíték a családok vesszőfutására, akkor még utalnék arra, hogy a menekült családegyesítési jogát a javaslat aránytalan mértékben korlátozza, amikor a menekült jogát korlátozza a házastársával való családegy esítésre, ha ez a kapcsolat nem a származási országban, hanem menekülés közben vagy akár itt jött létre. (11.30) Ez nyilvánvalóan ellentétes az Unió családegyesítési irányelvének 9. cikkelyével.