Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
987 Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP, szórványos taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Lukács Tamás képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. LUKÁCS TAMÁS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ennek a törvénynek a tárgyalásánál mindenképpen felmerülnek morális kérdések, történelmi kérdések, jogpoli tikai kérdések és jogfilozófiai kérdések is, és nem kívánván megkerülni ezeket a kérdéseket, először ezekre kívánok válaszolni, illetőleg felvázolni azt, hogy tulajdonképpen Magyarország szempontjából a több törvény jogharmonizációs módosítása mit jelent, és miért és milyen irányokat kívánunk követni a nemzeti együttműködés kormányával együtt. Nagyon érdekes volt az a vita, ami a bizottságban lezajlott, hiszen meghallgattuk azokat az ellenérveket, és amikor konkrétan azt a kérdést tettem fel, hogy jogi érte lemben mi az, ami kifogásolható, bizony, azt kell mondanom, majdnem a törvénytervezet hízelgő feldicsérését hallottam. Mert ha egy 130 paragrafusos törvényből egy nemzetközi jogász kéthárom olyan szakaszt talált, amit aggályosnak tart, tehát azt sem állít ja határozottan, hogy a nemzetközi normákkal ellentétes lenne, csak aggályosnak tart, akkor azt gondolom, hogy ez a törvénymódosítás, amit a kormányzat beterjesztett, egy sikeres törvénymódosítás. Mindenekelőtt ezért ezekre a kérdésekre kívánok válaszolni. Nyilvánvaló, ha Magyarország történelmét végigtekintjük, akkor Magyarország mindig egy integráló állam volt, kezdhetném, hogy történelmi legyek, a Szent Istváni törvényekkel. Integráló állam egyébként a mai értelemben is, hiszen nem tudok olyan nemzetet mondani, amely 13 nemzetiséget ismer el a saját jogrendjében, azoknak kultúrájával együtt, és mint nemzetalkotó tényezőt ismeri el. Hasonló példát nem tudnék Európában mondani. De hogy megértsük azt, hogy ebben a törvényben miről van szó, vegyük az adatoka t! A tegnap elhangzott adatokat idézem: 2008ban 35 ezer, 2009ben már csak 32 ezer tartózkodási engedélyt kértek Magyarországon, a menedékkérők száma 3 ezer. Az ellenkező érvelésből - és most a jogpolitikai kérdésekre kívánok rátérni - hiányzik a felvetés ekből az az adat, hogy az eljárás alatt 3040 százaléka a menedékkérőknek az országból az eljárás befejezése előtt eltávozik. (10.40) Azt hiszem, egyetértve az előttem szólókkal - és köszönöm szépen az előttem szóló mindkét vezérszónoknak az érdemi és jogi érveket , de akkor ha tisztességesen kívánunk vitatkozni, akkor nyilvánvaló, valamifajta választ kell adni arra a kérdésre, hogy jogállami garanciákkal is milyenfajta biztosítékokat tud adni Magyarország arra, hogy ez az eset ne fordulhasson elő, hogy a menedékeljárás alatt a 3040 százaléka eltávozik a menedékkérőknek, ami azt a kötelezettséget rója Magyarországra, hogy később Magyarországnak vissza kell majd fogadni más országból ezeket a menedékkérőket. Persze, lehet azt mondani, hogy az intézményrends zerünk nem megfelelően fejlett, lehet azt mondani, hogy az eljárásjogunk nem megfelelően fejlett, ezekben a kérdésekben elhúzódnak az eljárások. Csak érdekes, az érvelések vagy a törvényt ellenzők vagy részben ellenzők érvei egyrészről azt kérik számon től ünk, hogy miért nem hatékonyabbak ezek az eljárások, más részről azt kifogásolják, hogy a 122. §ban - ez az egyik legvitatottabb pontja a törvénytervezetnek - miért történik az, hogy az ítélőtáblák mellett lévő megyei bíróságok illetékességét állapítja me g a törvény ezekre az eljárásokra, amikor - és a további érvelésük így hangzik - nagyon komoly pénzekkel a Fővárosi Ítélőtáblánál bírókat képeztek ki ilyen eljárásoknak a lefolytatására. Akkor a kérdést akként teszem föl: vajon nem volt hiba az, hogy miköz ben a menekülttáborok vidéken több helyen fordulnak elő, aközben Budapesten hatalmas szakértői pénzekkel kiképeztek
