Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
988 bírókat? És az eljárások olyan mértékig elhúzódnak - hiszen a legjobban leterhelt bíróságok éppen a fővárosi bíróságok , amelyek lehetetlen né teszik a korrekt és tisztességes eljárás elvének betartását a menekültügyi ügyekben, mert ezek a kiképzett bírók, hiszen nyilván más ügyeket is tárgyalnak, nem tudják kellő időben kitűzni az eljárásokat, és addigra már a menedéket kérő talán nem is tart ózkodik az országban. Hát nem üdvözlendő eljárás a jogbiztonság szempontjából, hogyha az ország több bírósága járhat el? És hadd mondjam, ne tessék félteni a bírákat, a bírák jól képzettek, és hivatásuk tudatában el tudják végezni ezt a feladatot akkor is, ha hatalmas szakértői pénzekkel nem képezik ki őket külön, mint ahogy az előző időszakban tették. Képesek akár autodidakta módon tanulni a bírók egy egész életen át. Én azt gondolom, hogy ez a rendszer a jogbiztonságot erősíti, és ezt nem támadni kéne, ha nem éppen üdvözölni kéne. Vagy pedig választ kellene adni arra a kérdésre, hogy ha 3040 százaléka a menedéket kérőknek eltávozik az országból az eljárás alatt, akkor milyen válaszokat adnak önök rá, milyen megoldásokat tudnak kínálni ennek a kérdésnek a k ezelésére. Fölmerült itt az előzőek során és a bizottsági vita kapcsán is a család kérdése. Egyetértek az előttem szóló képviselővel, hogy valóban, egy gyermek őrizetbe vétele, függetlenül attól, hogy mennyire van meg az intézményrendszer hozzá, fölvet biz onyos kérdéseket. Csak előtte fölvetődik egy másik kérdés - ha az ön példáját hozom, ötéves gyermek itttartózkodása : hogyan került Magyarországra harmadik országból felügyelet nélkül egy ötéves gyerek? Tehát azért vannak olyan kérdések, ami előtt egy má sik kérdésre választ kell adni. A sajtóban hasonló esetet egyébként írtak, meg kell mondanom, hogy elcsodálkoztam, hogy ennek a kis gézengúznak vagy bűncselekményeket elkövető más ország állampolgárának is milyen praktikus intelligenciaszinttel kellett ren delkeznie, hogy abban a korban ideutazzon Magyarországra, eligazodjon itt. Persze, semmilyen körülmények között nem lehet egyetérteni, csak ilyen esetben mit teszünk? Ha a számarányokat nézzük, akkor korrekten és tisztességesen be kell látnunk azt is, hogy Magyarországon önmagában ezek a számarányok, amiket itt az előbb felsoroltam, talán nem indokolnák azt a nemzetbiztonsági szempontot, amit a jelen törvény megfogalmaz. Azonban az az állításom, hogy itt Magyarország az európai uniós jogharmonizációval nemc sak a saját nemzetbiztonságának, hanem az európai integrációból következő kötelezettségeinek tesz eleget, amikor egész Európát próbálja védeni. És itt egy nagyon érdekes jogpolitikai kérdést nem kívánok megkerülni: hivatkoznak a stockholmi egyezményre, arr a a stockholmi egyezményre, amit a bürokraták megalkottak, és egyetlen európai ország nem fogadott el. Így persze lehet egyezményeket alkotni. Ugyanakkor, hogy merre megy Európa, talán olcsó poénnak tűnik, amikor Angela Merkel vasárnapi nyilatkozatát kell idéznem: a multikulturális államoknak vége - mondja Németországban. Azt gondolom, hogy ezeket az integrációs problémákat Európa bizonyos országaiban nehezen vagy alig tudják kezelni. Persze érdekes az a kérdésfelvetés, és ez megint egy ilyen kettős logika vagy kettős mércével való mérés, hogy számon kérik a magyar menekültügyi intézményrendszeren azt a kérdést, hogy megfelelő integrációs rendszert nem épített ki a magyar menekültügy. Ugyanakkor, hogyha az adatokat nézzük, és Szabó Timea képviselőtársam adat ait fogom idézni, a korábbi években Magyarországon a menekültügyi kérelmeknek a nagy része határon kívüli magyar volt, őket, hála istennek, nem kell integrálni, ehhez a nemzethez tartoznak, és nem kell semmifajta integráció. Tehát egyszerre kéri számon az integráció hiányát, és egyszerre mondja azt, hogy közben nem is olyan jelentős, akiket integrálni kellene. De zárójelben jegyzem meg, hogy megint csak egy európai kitekintéssel kell tekintenünk a törvényt. Tisztelt Ház! Nyilvánvaló, hogy a törvény nem azt szolgálja, és a parlamenti vita nem azt szolgálja, hogy egy törvényt minden körülmények között abban a formában fogadjon el a Ház, mint ahogy azt a kormány beterjesztette. A parlamenti vita éppen azt szolgálja, hogy ha egymásnak válaszolunk, és értelmes ké rdésfelvetéseket akarunk, ahhoz kell először egy egységes morális alap. Az egységes morális alap pedig az, hogy a magyar kormány - és remélem, hogy a magyar parlament is - a jogbiztonságot kívánja erősíteni, rendet kíván ezen a területen. És minden egyes
