Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
984 A törvényjava slat elismert célja a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, de az előterjesztő szándéka az is, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokat átvezesse ezeken a törvényeken. A jogharmonizáció körében magam is fontosnak ta rtom, hogy a közösségi jognak való megfelelést törvényeink teljeskörűen biztosítsák. E törvényjavaslat esetében tartalmilag jobbára sikerült az átültetés. Üdvözlendő például, hogy a harmadik országok állampolgárai részére bevezetni tervezett egységes biome trikus azonosítókat tartalmazó okmányokra vonatkozóan a törvényjavaslat előrelátó, biztosítja a megfelelő felkészülést az új okmányok bevezetéséhez. Úgy látom ugyanakkor, hogy a közösségi jog szabályainak maradéktalan átültetése mellett az igyekezet elsőso rban a beutazás és tartózkodás joga, valamint a menedékjog megszerzésének megszigorítására irányul. Még ez sem volna olyan nagy baj, ha a törvényjavaslat pontosan, egyértelműen és az önkényes jogalkalmazást kizáró módon fogalmazna, és ezzel minden tekintet ben igyekezne megfelelni az európai normáknak. A törvényjavaslat szövegéből azonban, tisztelt képviselőtársaim, az tűnik ki, hogy az előterjesztő egyre nagyobb szabadságot kíván adni a hatósági jogalkalmazás számára, pontosan meghatározott okok helyett ren dszeresen általános, nem egyértelmű fogalmakat használ. Csak néhány példát szeretnék megemlíteni a törvényjavaslat rendelkezései közül; idézek a törvényjavaslat indoklásából: “A szabályozás célja, hogy összhangot teremtsen a 2004/38/EK irányelvvel a csalás sal és a visszaélésekkel szembeni hatékonyabb fellépéshez szükséges nemzeti szabályozás megteremtése érdekében. A visszaélések egyik megjelenési formája, hogy a tartózkodási jog megszerzése érdekében harmadik országbeli állampolgárok házasságot kötnek magy ar vagy EGTállampolgárral. Az érdekházasságok eseteihez hasonlóan a tartózkodáshoz való jogot igazoló okmányok kiállítására irányuló eljárások során a hatóság több esetben kétséget kizáróan bizonyította, hogy a családi kapcsolat létesítésére - azaz az örö kbefogadásra vagy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére - kizárólag a tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében került sor. Az ilyen típusú visszaélésekkel szembeni hatékony fellépéshez szükséges jogszabályi rendelkezések hiá nyában, a kizárólag a tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében létrejött házassághoz, névleges örökbefogadáshoz vagy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal létesített családi kapcsolathoz jelenleg nem fűzhető a tartózkodási jog megszűné sének következménye, a módosítás ennek jogszabályi alapját teremti meg.” Való igaz, a visszaélésekkel szemben hatékonyan fel kell lépni. A hatékony fellépés helyett azonban a törvényjavaslat megfogalmazása magában rejti azt, hogy a hatóság ügyintézője szub jektív szempontok szerint dönt, mert a döntését a jogszabály nem szorítja teljesen pontos keretek közé. Egy példa erre - idézem , “a családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt”. Ugye, azt akarja mondani e rendelkezés, hogy aki csak azért nősült, hogy a külföldi felesége tartózkodási jogot kapjon, az visszaél ezzel a joggal? Ha figyeltek, tisztelt képviselőtársaim, az idézett szövegre, akkor hallhatták, hogy a törvényjav aslat két ember szándékához kívánja kapcsolni a jogkövetkezményt. Ki az, aki bárkinek a szándékát minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja? Márpedig a hatóság csak olyan döntést hozhat, amelyet kétséget kizáróan megalapoz. A névházasságok esetében tehát az a megoldás, hogy a hatóságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy mi a kérelmező szándéka, és ennek érdekében mit tett, hanem azt kell vizsgálnia, hogy amire a tartózkodási igényét alapozza, az megvalósulte. Hogy egyértelmű legyen: egy névházasságnál azt kel l vizsgálni, hogy a házassági életközösség létrejötte, hiszen ez a valódi házasságkötés célja. Ráadásul a törvényjavaslat szerint, ha a mi emberünk nősült, és csak utána szeretett bele a feleségébe, a feleségtől minden kedvezmény megvonható, annak ellenér e, hogy a házassági életközösség létrejött, akár annak ellenére is, hogy azt eredetileg nem tervezték. Ez nyilvánvalóan nem lehet szándék, inkább a közösségi jogi rendelkezések gondolkodás nélküli átemeléséről van szó. Megfogalmazási pontatlanság, de durva jogsértésre adhat alapot egy másik ok is. Megszűnik a tartózkodás joga, ha - idézem - ”a családtag az állandó tartózkodási jogot igazoló okmány
