Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat... - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FARKAS GERGELY (Jobbik):
813 telkét, a velencei önkormányzat nagylelkűségének köszönhetően igen kedvezményes bérleti feltételekkel. A tervekben szereplő fűtött sétá ny érdekes módon a majdani plázát kötné össze a hotellel. Azt gondolom, nem is kell sokkal tovább sorolni, hogyan nézne ki ez a beruházás, és hogy mennyire nem illik a tópartba, a tájba, illetve abba a fajta tájhasználatba, ami, azt gondoljuk, hogy a Velen ceitónál, egy ilyen viszonylag jó természeti állapotban fennmaradt tónál célszerű lenne. Szeretnénk mindenképpen felhívni arra a figyelmet, hogy mennyire elterjedt a közösségi tervezés hiánya, az, hogy a lakosság megkérdezése nélkül terveznek ilyen rendkí vül nagy arányú beruházásokat, és mennyire visszás az, hogy például a fakivágások engedélyezése jegyzői hatáskörben van, és igen ritka az, pláne vidéki kistelepülések önkormányzatainál, hogy mondjuk, a jegyző esetleg ne egyezne bele egy olyan fakivágásba, amit az adott település polgármestere elhatároz. Illetve azt gondoljuk, hogy meg kellene erősíteni a különböző hatóságokat, szakhatóságokat, ugyanis ebben az esetben sem ártana összehasonlítani a kiviteli és engedélyezési terveket azzal, ami valójában tört énik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Igen, akkor zárógondolatként annyit elmondanék, hogy az európai uniós pályázatok ellenőrzése is nagyon fontos lenne, hiszen az ilyen indokolatlan méretű természetkárosítás gyakorlatilag kiz áró ok lenne az EUs pályázatoknál, és ezért még csúnyán megütheti a bokáját az illető önkormányzat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy képviselő asszony rés zére írásban fog választ adni. Most a következő napirend utáni felszólalónk következik, Farkas Gergely képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából: “Emlékezés a méltatlanul elfeledett íróinkra”. Parancsoljon, képviselő úr! FARKAS GERGELY (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A múlt héten megkezdett megemlékező sorozatomat szeretném folytatni, amelyben hétről hétre egyegy méltatlanul elfeledett írónk életét és munkásságát mutatom be. Mai felszólalásomban Nyírő Józsefről kívánok beszélni. Az 1889ben az erdélyi Székelyzsomboron született, katolikus vallású Nyírő József mindig is hű maradt szülőföldjéhez, és műveiben is főként az erdélyi magyarság problémáival foglalkozott. Tette mindezt akkor, amikor az igazságtalan trianoni béke diktátum után a legnagyobb szükség volt arra, hogy tartsák a lelket az elnyomatásban élő erdélyi magyarságban. Erdélyi honfitársaiért a második bécsi döntés után 1941től a Magyar Országgyűlés képviselőjeként dolgozott egészen 1945 márciusáig. Míg Wass Alb ertet a háború után a román, addig Nyírő Józsefet abszurd módon a magyar belügyi szervek mint háborús bűnöst szerették volna felelősségre vonni, ám az amerikai hatóságok ebben az esetben is megalapozatlannak ítélték a vádakat, és nem adták ki őt. Megbélyeg zése és kommunizmusellenessége miatt a diktatúra idején tiltólistára került mind Magyarországon, mind pedig Romániában. Emigrációban részt vett a külhoni irodalmi élet megszervezésében, s alapító elnöke lett az északamerikai Kossuth Kiadónak. Ekkor írt mű veiben már nem csupán az erdélyi sajátosságokra, hanem a magyar egységre tette a hangsúlyt: szétdaraboltságban is egynek és oszthatatlannak látta és láttatta nemzetét, hazáját. Nyírő jellemzésére engedjék meg, hogy egyik kortársának visszaemlékezésére hagy atkozzak. “Kevés hazai tollforgatóban lobogott olyan magas lánggal a nemzeti és keresztény tudat, mint az említett népszerű íróban. Nyírő kétségtelenül antikommunista volt, ugyanúgy, mint Wass Albert
