Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - Az ülés bezárása
814 vagy Márai Sándor, nem véletlenül lettek az említettek a z 1945 utáni emigrációs magyar irodalom vezéralakjai.” Tiszteletre méltó élete és kitartó munkája, megingathatatlan magyarsága miatt személye példaképe lehetne nemzetünknek, de összesen 16 kötetes munkássága sajnos mindmáig lepel alatt tartott érték. Pedig olyan remekművek vannak művei között, mint a népszerűségét megalapozó Jézusfaragó ember, vagy a leghíresebb műve: a találékony, derűs, furfangos székely legény történetét bemutató Úz Bence vagy épp a megejtően szép balladisztikus történeteket tartalmazó K opjafák. Míg nálunk a fiatalok többsége nem is hallott Nyírő Józsefről, addig neve és művészete Európában is ismert. A külföld elsősorban Nyírő József mély és zamatos magyarságát élvezi, az író hangjában egy egész nép vallomását fedezi fel, annak nehéz és küzdelmes életét. Nyírő József egyformán mestere a novellának és a regénynek; változatos hangú művész, s a csillogó székely humort éppoly tökéletességgel adja vissza, mint azokat a tragikus hangokat, amelyeket a komor sors tép ki népe lelkéből. (22.10) Reh abilitációja részben már megindult, hisz 2002ben Magyar Örökségdíjban részesült, a fővárosban emléktáblája áll, a Magyarok Házában pedig Nyírőkonferenciát rendeztek a tiszteletére. Végakarata szerint kérte, hogy hamvai Erdély földjében nyugodjanak, de e z a kérése mind ez idáig nem teljesült. Nemrégiben azonban döntés született több alapítvány és a Nyírő család leszármazottainak összefogásával - akik közül az egyik a Jobbik oktatási és kulturális kabinetjének munkatársa , hogy 2011ben hazahozzák a hamva it Madridból, és Székelyudvarhelyen újratemetik. Külön üdvözöljük, hogy ehhez a magyar kormány is segítséget nyújt, de egyben szeretnénk kérni azt is, hogy az író emlékét erősítő szimbolikus intézkedések mellett olyan gyakorlati tettek is kövessék ezeket a lépéseket, amelyek azt célozzák meg, hogy minél több ember megismerje Nyírő József munkásságát, elsősorban gondolok itt a tananyagban való megjelenítésre. Végezetül engedjék meg, hogy Nyírő József 1949 karácsonyán, az emigrációban megfogalmazott szavait i dézzem. Mondatai az akkori történelmi helyzetben is nagyon fontosak és elgondolkodtatóak, de legalább ennyire elgondolkodtató az, hogy sajnos ma is megállják helyüket. “Hogy idejutott Magyarország, önmagunkban keressük az okot. A magyar öntudat és történel mi tisztánlátás hiányzott otthon is, és hiányzik sokakból még most is. A haza, a történelem, a Himnusz nem volt lényeg, élő valóság a legtöbb emberben, hanem csak forma, külsőség, jelszó, eszköz, térkép. Nem vallás, csak templomba járás. Ugyanakkor minden importált, tőlünk idegen, ártalmas rendszerre, divatra, jelszóra, mozgalomra minden téren gondolkodás nélkül kaphatóak voltunk. Olyan zöldséget nem lehetett kiötleni sehol a földön, aminek követője ne lett volna Magyarországon.” Úgy gondolom, érdemes elgon dolkodni Nyírő József szavain. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány képviselője ez esetben is jelezte, hogy írásban fog a képviselő úrnak válaszolni. Az Országg yűlés következő ülésének összehívása ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának várhatóan háromnapos ülését 2010. október 18án 13 órára összehívom. Megköszönöm munkájukat. Az ülés bezárása
