Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
738 A délelőtt tényleg elég hosszú vitát folytattunk a mezőgazdasági albizottságban. Én úgy érzem egy kicsit, és ezt elmondtam elnök asszonynak is, hogy elb illent a dolog a történet ellenzői irányába, mert ha mondjuk, én véletlenül, aki nem vagyok tagja ennek az albizottságnak, nem megyek be, akkor a parasztságot nem nagyon képviselte volna ott senki abban az albizottságban. Ökológus volt bőven, környezetvédő volt bőven, és mindenki elmondta a maga álláspontját, de egy dologra ott is reagáltam: amikor fölmerült az, hogy Magyarországon is veszélybe sodorhatjuk az élelmiszerelőállítást azáltal, hogyha mondjuk, ezeket az új direktívákat egy az egyben átemeljük. Azért azt látni kell, hogyha Magyarországon elérjük 2020ra a 10 százalékot, amit, megmondom őszintén, én eléggé kétségesnek látok, ezt azért mondom, mert 2003ban az Európai Unió kötelezővé tette az energiatartalomra vetített 5,2 százalékos arány 2010re való elérését. Most 3,8 százaléknál tartunk energiatartalomra vetítve, még egyszer mondom, nem térfogatszázalékban, és Európa sem tart előbbre. Tehát magyarul, meglesznek ennek majd a realitásai, hogy mennyi beruházási lehetőség lesz ebben az üzletágban, d e én úgy gondolom, hogy akkor körülbelül, hogyha ezt elérjük, vagy elérjük a reálisnak mondható 78 százalékos energiatartalmi arányt, akkor a magyarországi termőterület 67 százalékát fogjuk a saját célra előállított üzemanyagokra használni. Ez meg azért, azt gondolom, enyhe túlzás, hogy az élelmiszertermelést veszélyeztetné. Viszont azt is látni kell, és ez persze köszönhető az Európai Unió szerintem is hibás támogatáspolitikájának, ami egysíkúvá tette a mezőgazdasági termelést Európában, és egy az egybe n a növénytermesztés irányába vitte el, hogy valamilyen feldolgozó kapacitást muszáj csinálnunk Magyarországon is, mert az illúzió, higgyék el nekem, hogy vissza lehessen állítani mondjuk, a 4050 vagy 100 évvel ezelőtti arányt, amikor az volt a mondás, ho gy bőrben kell mindent eladni. Ez nagyon helyes mondás, csak egyszerűen olyan intenzív technológiák alakultak ki ebben a dologban, hogy nem nagyon hajlandók sem a magyar, sem az európai mezőgazdasági termelők állattenyésztéssel foglalkozni. Teljesen áttevő dik az állattenyésztés, az állati termékek előállítása a nagy kapacitások irányába, és csak szeretném mondani, hogy annak ellenére, hogy igen komoly munkanélküliség van vidéken, nagyonnagyon nehéz állattenyésztésbe bárkit is fölvenni, mert őszintén, ki az , aki mondjuk, egy átmulatott szilveszteri éjszaka után szívesen megy reggel öt órakor fejni. A mai fiatalok erre biztos, hogy nem lesznek hajlandók, ezt én bárkinek írásba adom, és ezt ajánlom egyébként azoknak a barátaimnak, akik mindenféle alternatív me zőgazdaságban gondolkodnak, hogy rengeteg üres ház van, üres birtok van vidéken, tudok én is ilyet szerezni, mutassák be azt a tevékenységet, ami szerintük a magyar mezőgazdaság jövőjét jelenti. Ugyanis, ha ezt én le akarom fordítani, és lehet, hogy azt mo ndják, populista vagyok, ez a következőről szól: vessünk kötényből, fogasoljunk lóval, fejjünk kézzel. Nagyjából ez az, ami óriási tömegeket fog a mezőgazdaságba visszahozni, rengeteg munkát és megélhetést nem. Tehát nekünk arra a vonatra kell fölszállnunk , ami robog és megy előre, és azokkal a konkurensekkel kell felvennünk a harcot, akik a világ nagy mezőgazdasági országaiban tőlünk sokkal modernebb és sokkal korszerűbb technológiákkal állítják elő az élelmiszert, amit én nem neveznék szemétnek, ami itt s okszor elhangzott. Az biztos, hogy nagyon megdrágítja az élelmiszertermelést vagy forgalmazást a hosszú szállítási költség, de azért ajánlom mindenkinek a figyelmébe, hiszen ma is elhangzott, meg a múlt héten is olvastam, az, hogy a bioüzemanyagok helyet t - és ezt a MOLnak az egyik vezetője mondta - inkább dinnyét termeljünk, ez egy kitűnő ötlet, de a magyarországi termőterület 1 százaléka alkalmas dinnyetermelésre, és attól még a maradék 99 százalékon valamit csinálnunk kell. (16.10) S ha már egyszer az zal áldott meg bennünket az Isten, hogy viszonylag jó termelőkapacitásaink vannak, akkor nekünk azt kell csinálnunk, amit ezen a termelőkapacitáson a leghatékonyabban és legjobban lehet megcsinálni. És bármennyire is fáj - még azt mondom, hogy ökológiai sz empontból
