Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
737 javaslat mellé tűzve. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés képviselői olyan módon hoznak döntést, hogy konkrét számításokat nem, csak vélekedésen alapuló, teljesen szubjektív nézőpontot tükröző véleményeket tudnak ilyen módon elfogadni vagy elutasítani. Azt kérem ismét, újólag, nem először és valószínűleg nem is utoljára, ahogy így elnézem, a tisztelt fideszes képviselőtársaktól, hogy a költségvetési hatástanulmányokat egy ilyen komoly gazdasági kihatásokkal rendelkező kérdésben mindenképpen vegyék komolyan. Én magam nagy on kíváncsi lettem volna, hogy például a foglalkoztatásra ennek a törvényjavaslatnak milyen hatása van, milyen hatása van az importkényszer enyhülésére. Egyelőre erről itt most nem láthatunk semmit. Ez különösen azért aktuális, mert nemrég volt egy vitám, egy kisebb szóváltásunk itt Pelczné Gáll Ildikóval, aki szóvá tette azt, hogy a szocialisták nem készítettek költségvetési hatástanulmányokat a törvényeikhez, én meg a válaszomban elmondtam, hogy ez igaz, és elég baj, hogy így volt, de sajnos önök is ugyan ezt teszik. 58 törvényjavaslat került benyújtásra és került elfogadásra, ha jól emlékszem, az első ciklus alatt, pontosabban most nyáron, az 58ból egyetlenegyhez sem készült költségvetési hatástanulmány. Már most lezajlott a forradalom és megvan a kétharm ad, de úgy látom, hogy ugyanott folytatjuk, és ugyanúgy nem történik ez ügyben semmi. Tehát egy kicsit több szakmaiságot és mindent, ami a megalapozott döntéshez szükséges, azt kérem, adjanak meg nekünk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖ K (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a normál időkeretben szót kérő képviselők következnek. Elsőként megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából, 15 perces időkeretben. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Kö szönöm, elnök úr, a szót. Ahogy jeleztem itt a kétpercesben, hosszabban szeretnék néhány dolgot mondani a törvény okán. Annyit mondanék Gézának, képviselőtársamnak, hogy elég furcsa szűkített önköltségszámítás az, ahol csak az alapanyagot veszem figyelembe , és semmilyen más költséget nem. Csak mondom, az igaz, hogy 100 forint körülire jön ki a nyersolaj anyagköltsége, ez a gázolajnál körülbelül 70 forint. Tehát hogyha mindent ugyanúgy ráterhelek erre az anyagra, akkor onnantól kezdve már nem kérdés, hogy mi lenne ennek az ára. Csak jelzem, hogy a magyarországi termelők sokkal jobban jártak azzal a megoldással, amit annak idején választottunk, hogy kötelezővé tesszük a bekeverést, mert így a kamionba is tesznek biokomponenst, úgy meg, ha saját maguk használtá k volna el, akkor csak a töredékét használtuk volna fel annak a mennyiségnek, amit így egyébként, kötelező bekeverés mellett a magyar mezőgazdaság, igaz, hogy leginkább alapanyagként, de előállít. Itt sokszor előjött a cselekvési tervnek az ügye. Nyilván b e lehetett volna ezt adni, de én megértem a kormányt, hogy ugyan elkészült az júliusig, határidőig, mert mi is folytattunk ebben soksok egyeztetést még korábban, de az meg, úgy gondolom, joguk, hogy átnézzék olyan szemmel, hogy ha más koncepció mentén aka rják ezt csinálni, akkor erre kell időt hagyni. Túl sokat most már nem lehet, nehogy büntetés legyen belőle, tehát azért illene megcsinálni. De azért azt mindenkinek látnia kell, hogy ez a terület az Európai Unióban teljesen külön szabályozott. Az igaz, ho gy a cselekvési tervben a 13 százalékos megújuló energiaarányról szóló döntéseket előre kell vetíteni, de erre egy önálló dolog van, hogy a 10 százalékot el kell érni. Tehát itt nincs vita, nem lehet vita azon, hogy ennek a cselekvési tervnek majd bent kel l lennie a cselekvési tervben, de függetlenül, önállóan is megél a lábán, tehát én nem hiszem, hogy ez okozza a legnagyobb problémát. Még egyszer hangsúlyoznám, itt a történet arról szól, hogy tudunke január után ilyen termékeket és, mondjuk, mezőgazdaság i alapanyagokat exportálni. Tehát nagyobb botrány lenne abból, hogyha ez a jogszabály nem születne meg.
