Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
725 jelentős mértékben hozzá tud járulni a megújulónak nevezhető energiaforrá sok jelenlétéhez a közlekedésben. Ezek teljes egészében kimaradnak a javaslatból, aminek egyedül a címében jelenik meg az a tágabb kontextus, ami általában a közlekedésben a megújuló energia szélesebb körű használatát és az üvegházhatású gázok kibocsátásán ak a csökkentését célozza. A cím után a szöveg teljes egészében gyakorlatilag nem foglalkozik a címben foglaltakkal, hanem néhány agroüzemanyaggal foglalkozik. Az agroüzemanyagokkal kapcsolatban, ahogy ez már elhangzott, számos probléma vethető fel. Ezekne k a használata az éghajlatváltozás elleni fellépésnek az egyik legdrágább és legkevésbé hatékony módja. Hallottuk, hogy a lehetséges energiakivétel kevéssel haladja meg a befektetendő energiát, tehát az energiamérlege még a mai modern technológiák mellett is éppen csak a pozitív tartományba megy, ideális esetben 1,51,6os szorzóval lehet számolni. A bioüzemanyagok költségei igen magasak, egy tonna széndioxidkiváltás költsége különböző becslések szerint elérheti a 300400 eurót tonnánként, miközben az így megtakarított széndioxidkibocsátásnak a piaci értéke a kvótapiacon körülbelül 1012 euró jelen pillanatban. A felhasznált biomassza, ha ezt más módon használjuk fel, tehát nem bioüzemanyagként vagy agroüzemanyagként, hanem ezen a termőterületen más célú energetikai biomasszatermelésre kerül sor, ez is hatékonyabb lehet fenntarthatósági, klímavédelmi szempontból, mint az agroüzemanyaghasználat. (15.10) És végül: sokan érveltek itt, már a bizottságban is meg má shol is a munkahelyteremtő hatás mellett. Az is kétséges, hogy tulajdonképpen mennyi is ennek a tényleges munkahelyteremtő hatása. Itt egy nagyüzemi, alacsony munkaintenzitású kukoricatermesztésről van szó. Természetesen amennyiben ez a meglévő kukoricater mőterületeken zajlik, akkor se pozitív, se negatív munkahelyteremtő hatása nincsen, a feldolgozó résznek lehet valamennyi munkahelyteremtő hatása. De ha földhasználatváltás következik be, akkor akár negatív is lehet a munkahelyteremtő hatása. Röviden a sú lyos társadalmi és környezeti hatások, amelyek felmerülnek, például a termőföldek korlátossága révén az élelmiszerpiacokat is megzavarhatják. Mindezek fényében maga az Európai Unió is felülvizsgálta az eredeti javaslatát, ami 10 százalékos bioüzemanyagrés zarányra vonatkozott, és ma már arról beszél, hogy általában megújulóenergiarészarányban kell a 10 százalékot a közlekedés területén elérni, és itt a többi eszközt mi fontosabbnak tartjuk, mint a bioüzemanyagot. Ez pedig csak a megújuló cselekvési terv ke retében bontható ki, hogy milyen egyéb módokon tudjuk ezt elérni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásra megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Obreczán úr felszólalása és expozéja ihletett meg, miszerint az egész törvényjavaslattal kapcsol atban egy tévedést, félreértést oszlassunk el. Tehát adott esetben olyan volt a szavai végkicsengése, mint hogyha egyfajta túltermelésnek a levezetéséről is beszélhetnénk akár a közlekedési célú, akár a megújuló bioüzemanyagok, agroüzemanyagok esetében. Ez óriási tévedés, és nagyon nagy tévútra, rossz irányba vinné el az egész vitát, hiszen jelen pillanatban is a termékskála jó nagy részén túltermelésről szó nincsen, a tejágazat és egyéb ágazatok problémái azt mutatják, hogy ahol minőségi termelésről beszél hetünk, ott is sok esetben külföldön hasznosul ez a minőségi termelés, vagy pedig külföldi cégek hasznosítják magyarországi adózástól eltekintve. Ezért mondjuk azt, hogy eközben elfogadhatatlannak tartjuk, hogy idegenből hozzák ide az élelmiszeripari szem etet. Tehát ha igazán meg akarjuk fogni ezt a problémát, és az agroüzemanyagokról beszélünk, akkor mondják el őszintén, hogy itt egy európai uniós elvárásnak
