Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója:
722 mond az egyik jogszabályban, és mást mond a másik jogszabályban. Tehát véleményem szerint át kellene tekinteni ezeket a jogszabályokat és egysége síteni. A harmadik, ami aggályként megfogalmazódott, hogy időben elkészülneke, tisztelt államtitkár úr, ezek a kormányrendeletek. Egész ágazatokat érintő, tehát a mezőgazdaságtól elkezdve az ipar területére vonatkozó jogszabályokról van szó; elkészülneke időben ahhoz, hogy mindenki fölkészülhessen arra, hogy január 1jétől ezek a jogszabályok életbe lépnek, és alkalmazni kell őket. Tehát arra szerettük volna biztatni a kormányzatot, hogy tegyenek meg mindent, mert a bizottsági ülésen erre nem kaptunk egyé rtelmű ígéretet; igyekszenek nyilvánvalóan a jogszabályokat időben elkészíteni, de kérem önt is, államtitkár úr, hogy figyeljenek oda, hogy a magyarországi termelők, magyarországi forgalmazók ne szenvedjenek hátrányt amiatt, mert esetleg a jogalkotás késés ben van. (Dr. Fónagy János bólint.) Mindezek figyelembevételével természetesen mi is támogatjuk a jogszabály elfogadását, de szerettük volna itt, a plenáris teremben is fölhívni ezekre a problémákra a figyelmet. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, képviselő úr. Megyünk tovább. Most megadom a szót Obreczán Ferenc képviselő úrnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Képviselő úr, tessék parancsolni, öné a szó. OBRECZÁN FERENC , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság október 5ei ülésén a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentés éről szóló törvényjavaslatot a T/1243. számon megtárgyalta, és azt 17 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta. A mezőgazdasági bizottság többségi véleménye szerint a bioüzemanyagok használata a mezőgazdaság számára e lőnyöket jelent. Az értékesítési lehetőségek bővülésével hozzájárul a termelés gazdaságosságához, az eredményes és kiszámítható gazdálkodáshoz. A bioüzemanyag alapanyagtermelése nem von el területet az élelmiszertermeléstől, így nem is gyakorolhat az éle lmiszerekre árfelhajtó hatást. A mezőgazdasági termelők által a bioüzemanyag alapanyagaként megtermelt repce és kukorica esetében is a fölösleg felhasználása történik. Egy dolgot vegyünk figyelembe: Magyarországon a vetésszerkezet az 1980as évek közepétől jelentősen megváltozott, megnövekedett a gabona, ezen belül a búza, olajos növények és a kapásnövények közül a kukorica vetésterülete. Magyarországon évente 1,1 millió hektáron termelnek kukoricát, ami közepes termés esetén is közel 7 millió tonna. Az áll atállomány, mint tudjuk, drasztikusan csökkent, itt felhasználásra kerül mintegy 1,52 millió tonna kukorica. Évente közel 5 millió tonna felesleg keletkezik, aminek következtében Magyarországon megszűnt az intervenció, kukoricaintervenciós felvásárlás, a magyar túltermelés miatt az Európai Unió megszüntette az intervenciót, és az egyik lehetséges felhasználás az ipari felhasználás, a bioüzemanyagalapanyagként történő feldolgozás. A terményekből gyártott biodízel mellett ma is megközelítőleg 15 százalékban készül biodízel hulladékból. Az így készült biodízel mennyiségének hosszú távú szinten tartásával lehet a jövő évben számolni. A jövőt illetően jelentős szerepet fog betölteni az etanol előállítása terén a második generációs, cellulózalapú etanol. A másod ik generációs biodízel és etanol technológiai alapanyagbázisa lényegesen szélesebb az első generációs technológiánál. Ez pedig azt eredményezi, hogy az élelmiszertermelés és a bioüzemanyag nyersanyagtermelése között nem lesz konfrontáció, ugyanis az alapa nyag 5060 százaléka származhat nem élelmezési célú vagy hulladék eredetű forrásból: etanolnál például növények szára vagy gallyak felhasználásából, biodízelnél az élelmiszer célú növényi olajok és állati zsiradékok felhasználásából.
