Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - Pany Yahtotou, a laoszi nemzetgyűlés alelnöke és delegációjának köszöntése - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
700 Fölmerül a kérdés, hogy önmagában ennek a törvénynek az elfogadása hogyan teheti olcsóbbá az államigazgatást, mitől, miért és hogyan lenne olcsóbb az államigazgatási feladatok ellátása. És itt egy pillanatra meg kell állnunk, egy szélesebb körű kitekintést kell végeznünk, amely talán összefügg egyrészt az adó- és járuléktörvények majdani elfogadásával, illetőleg a jövő évi költségvetési jogszabályokkal is, ugyanis a tervezett adócsökkentések 300400 milliárdos lyukat eredményeznek a költségvetésben, amelyeket az eddig nyilvánossá vált hírek alapján a második Orbánkormány különböző extraadók kivetésével, illetőleg kiadáscsökkentéssel kíván befoldozni. Természetesen a Jobbikfrakció elvi és gyakorlati szinten is egyetér t azzal, hogy a távközlési és az energiaszektort az eddiginél súlyosabb vagy komolyabb mértékben kell megadóztatni, viszont a kiadáscsökkentést nem tették számunkra világossá. Sajnálatosnak tartom, hogy ezeket az információkat eddig nem kaptuk meg, és nagy on komoly aggodalmunkat fejezzük ki abban az irányban, illetőleg tartunk attól, hogy ez közigazgatási létszámleépítéssel járhat együtt, illetőleg a kiadáscsökkentés egyik fontos csapásiránya a létszámleépítés lehet. Amennyiben ez nem így van, akkor kérem, nyugtassanak meg minket, de eddig sem megerősítés, sem cáfolat nem érkezett az ilyen és ehhez hasonló felvetésekre. Visszatérve a törvényjavaslat elemzéséhez, addig tehát különösebb problémánk nem is lenne vele, amíg azt látjuk, hogy 2011. január 1jétől e lkezdik működésüket a megyei és fővárosi kormányhivatalok, amelyek az idén szeptember 1től újra működő megyei közigazgatási hivatalok jogutódai lesznek. Egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi államigazgatás valóban az Amazonas őserdeire emlékeztet mindannyiu nkat, valóban egy átláthatatlan dzsungelt, egy olyan szövevényes hálót jelent, amelyben nemhogy az egyszerű átlagemberek, az állampolgárok, az ügyfelek nem képesek eligazodni, hanem gyakran még a szakembereknek is meg kell erőltetni magukat ahhoz, hogy átl ássák ezt a szövevényt. Viszont egyértelmű, hogy nemcsak ennek átláthatóvá tételéről van szó, hanem súlyos hatalomkoncentrációs érdekek, hatalmi szempontok is dominálnak a törvényjavaslat tartalmában. Ez legfőképpen ott érhető tetten, hogy az összeférhetet lenségi szabályokat az önkormányzati pozíciókra ugyan kiterjesztették, hozzáteszem, nagyon helyesen, viszont az országgyűlési képviselők számára kifejezetten lehetővé teszik a kormánymegbízotti beosztás betöltését. Mellesleg megjegyzem, és ezt módosító jav aslat formájában kívánjuk majd rendezni, az önkormányzati pozíciók felsorolásából kifelejtették a kisebbségi önkormányzati képviselőket. Nagyon helyesen benne vannak polgármesterek, alpolgármesterek, a főpolgármester, főpolgármesterhelyettes, a megyei köz gyűlés elnöke, alelnöke, tagja, illetőleg a településen működő kisebbségi önkormányzat vezetője, de felhívom arra szíves figyelmüket, hogy a települési kisebbségi önkormányzati képviselőket is az összeférhetetlenségi szabály hatálya alá kell vonni. Ez még rendezhető, tehát különösebb aggályaink ezzel kapcsolatban nem is lennének, hiszen ilyen értelemben nem maradtunk még le semmiről. De az, hogy az országgyűlési képviselőknek ezt lehetővé teszik, több ponton is aggályos. Aggályos egyrészt állam- és jogelmél eti szempontból, aggályos az álláshalmozás vagy többszörös álláshalmozás lehetővé tétele szempontjából. Érdekes kérdéseket vet fel a 2 millió forintos bérplafonnal kapcsolatosan, és megítélésem, megítélésünk szerint köze van a politikai elit részben már me gvalósított, részben pedig 2014től megvalósuló leszűkítéséhez is. Menjünk ezen végig szépen, sorjában! Az első szempont ugyanis, amint említettem, az állam- és jogelméleti probléma. Talán az a legkevesebb, azon át is ugorhatnánk, hogy CharlesLouis Montes quieu valószínűleg forogna a sírjában, ha ezt a törvényjavaslatot olvasná, ugyanis hol van itt, kérem szépen, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom különválasztása? Amikor a törvényhozó hatalom legfőbb letéteményesei, az országgyűlési képviselők ilyen korm ánymegbízatást kapnak, kormánymegbízottak lehetnek, akkor ez, úgy hiszem, egyrészt aggályos, másrészt talán őszintébb lenne, és a magyar jogtörténet hagyományaihoz is jobban igazodna, ha önök mint konzervatív, jobboldali, jobbközép képviselők akár a megyei közgyűlés elnöke, akár a kormánymegbízott
