Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
661 A többit majd az általános vitában fogom ismertetni a Jobbikfrakció részéről. Köszö nöm. Egyébként ezért nem javasoltuk a törvény mostani tárgyalását, hanem javasolnánk megvárni, a jogalkotási törvényjavaslattal együtt tárgyalni a kettőt. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő perc tíz má sodperc maradt Schiffer András képviselő úrnak, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a nagylelkű lehetőséget Gaudi képviselőtársamnak. Röviden kiegészíteném akkor az ellenzéki álláspontot, ami itt az alkotmányügyi bizottságban ellenérvként elhangzott az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban. A legfőbb kritika valóban arra vonatkozik, hogy miközben egy alkotmányozási folyamat kellős közepén állunk, ez már m ájus óta a hetedik alkotmánymódosítás, és ez mindenképpen instabillá teszi a rendszert, függetlenül attól, hogy a konkrét javaslat vagy javaslatcsomag egyes elemei mennyiben üdvözölhetőek vagy sem. A jogalkotás rendszerének alkotmányos megágyazását akár me g is lehetne tenni, akár még a jogalkotási törvény egyidejű beterjesztése nélkül, viszont még itt is felmerül az a probléma, hogy vannak olyan elágazásai ennek a javaslatrésznek - erre majd ki fogok térni a saját felszólalásomban , amivel talán érdemes le nne magának az alkotmányozási vitának, vitafolyamatnak a végét megvárni. A másik pedig az ügyészség alkotmányos jogállására vonatkozik. Itt az ügyészség tekintetében semmi olyan kényszer nincsen, hogy most egy új törvényjavaslat idekerüljön a Ház elé, mikö zben a jogalkotás tekintetében valóban fennáll némi kényszer az Alkotmánybíróság döntése miatt, nem az alkotmányos szintű szabályozás, hanem az új jogalkotási törvény megalkotása tekintetében, tehát az ügyészségre vonatkozó alkotmánymódosítás mögött nem le het nem észrevenni egy politikai szándékot, és ezt határozottan visszautasították az ellenzéki képviselők a bizottságban. Az ügyészség alkotmányos jogállásáról úgy lehet vitát folytatni, hogy látjuk magunk előtt azt, hogy egyébként egy új alkotmányban az á llamszervezet egésze hogyan fog kinézni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 1515 perces időkeretben. Elsőként Varga István képviselő úr, Fidesz. DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az alkotmánymódosításba belekezdenék, szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy ma október 12e van, és bizonyára sokan tudják rajtam kívül is, hogy 18 25. október 12én a főrendi házban gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar először tartotta szűzbeszédét magyarul, latin helyett. Én azt hiszem, hogy ez az alkalom azért is érdekes, mert Széchenyi 150 éves évfordulóját ünnepeljük, akit Kossuth Lajos azé rt nevezett a legnagyobb magyarnak, mert “Ujjait a korszak üterére tevé, és megérzé annak lüktetéseit.” Én azt hiszem, hogy itt a XXI. században is sok Széchenyire lenne szükségünk. Talán még annyit a lírai kitérő kapcsán, hogy amikor a magyar nyelvű szóno klat elhangzott, akkor Széchenyi nagyon izgult a főrendi házban, Pozsonyban természetesen - nem Bratislavában, hanem Pozsonyban , és állítólagosan a legenda szerint, bár ezt történészek megcáfolják, a magyar nyelvű felszólalást közben félbeszakították, ho gy mégis latinul kellene beszélni, és akkor Széchenyi azt mondta, hogy egy magyar mágnás, egy Széchenyi csak beszélhet a saját anyanyelvén, magyarul. Képviselőtársaim, ez a törvényjavaslat, ami itt előttünk fekszik, már a vita megkezdésekor, az alkotmánye lőkészítő bizottságban is felvetette azt a kritikát, amelyet itt most ellenzéki képviselők többen megfogalmaztak, hogy valóban szükségese az alkotmányt módosítani - már meg is számolták, hogy hétszer került e néhány hónap alatt módosításra az alkotmány , vagy pedig
