Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke:
465 volt társadalomtudósokkal. A publicisztikát nagyszerű dolognak tartom, néha magam is gyakorolom, mostanában keveset, de azokat nem sorolom föl a tudományos tevékenységeim között. Valóban mintegy hat egyetemtől származik a tudományos teljesítmény egy jelentős része. Ez egy összetett kérdés, nem szeretnék erre most részletesen kitérni. Én ezt mindössze a tudományos teljesítmény szempontjából vizsgá ltam. Balczó képviselő úrnak válaszolok arra, hogy a tudományos tevékenység mellett számos nagyon hasznos tevékenység van, és nagyon egyetértek azzal, hogy azok a felsőoktatási intézmények vagy főiskolák, amelyek meg tudták találni a gyakorlati képzésben a helyüket, és nem törekedtek, mondjuk úgy, olyan tudományosság látszatát kelteni, amivel valójában nem rendelkeznek, sokkal több hasznot hajtanak, mint azok, amelyek megpróbálnak a tudományosság látszatát keltve úgy tenni, mintha Magyarországon soksok kut atóegyetem vagy soksok olyan egyetem jöhetne létre, amely bent lesz az európai rangsorok valamelyikében. A stratégiai programokról még annyit szeretnék elmondani - nem hoztam föl magammal azt a könyvet, amit mutattam , hogy hamarosan megjelenik az élelmi szerbiztonsággal és az energetikával foglalkozó stratégiai bizottsági anyag egy könyv formájában. Nem arról van szó, hogy fél oldalban leírnánk valamit, egy részletes elemzés készül, és ezt a parlamenti képviselők számára éppúgy rendelkezésre bocsátjuk, m int bárki más számára. Szabó Rebeka érdekes kérdést vetett föl. Szívesen beszélnék róla hosszan, röviden fogok. A tudomány célja valóban nem pusztán a technikai fejlődés és az anyagi jólét növelése. Azt hiszem, hogy a tudomány célja - engedtessék meg nekem John Kekesre hivatkozni - a John Kekesi értelemben vett jó élet, amihez sok minden hozzátartozik, nemcsak az, hogy nagyobb lesz a televíziónk képátmérője, hanem sok más olyan kérdés is, amely az életminőségnek nem anyagi természetű része. Azt, hogy a tár sadalom ezen nyomasztó kérdéseiről milyen formában tudunk párbeszédet folytatni, ki kell találnunk. Az Akadémia és én személyesen erre a párbeszédre készen állok, és nagy örömmel tekintenék egy ilyen párbeszéd elé. Mert valóban sok kérdés nyomasztja a társ adalmat, és ezekről a kérdésekről nyíltan és világosan kell beszélni, olyan nyíltan és világosan, ahogy itt most a parlamentben beszéltünk erről. Az akadémiai törvényben ez a 200 fő - hadd mondjam el a történetét! Eredetileg ez úgy szerepelt, hogy az Akadé mia 70 év alatti tagjainak száma nem haladhatja meg a 200 főt, és ezt a francia akadémia mintájáról vettük. Ott az van, hogy a tagjainak száma nem haladhat meg egy bizonyos számot; ilyenkor nézik, hogy az akadémikusok közül mikor huny el valaki, és akkor l ehet új tagot választani. Amikor '93ban elkezdték és '94ben elfogadták ezt a törvényt, akkor mi azt gondoltuk, hogy ha 200ban szabjuk meg ezt a számot, akkor ha elég fiatalon választanak akadémikust, akkor beáll egy ésszerű szám anélkül, hogy arra kelle ne várni, vagy ha nem is várni, de azt kellene tekintetbe venni, hogy egy akadémiai tag elhalálozike vagy nem. Sajnos ez a dolog nem működött, mert egyre idősebb korban kezdtek akadémiai tagokat választani, és az Akadémia tagjainak száma növekedett, ezért van most benne ez a kettősség. Ez nem diszkrimináció, nem ez gátolta meg, hogy több tagot válasszunk idén, hanem a 365ös szám limitált, nem a 200as. Ezt kiki interpretálja, ahogy ezt gondolja. Az NKTHpályázatok természetesen nem tartoznak az Akadémia kompetenciájába, ugyanakkor az egész pályázati rendszert át kell tekintenünk, és ebben az áttekintésben jómagam és az Akadémia szakértői készséggel állnak rendelkezésre. Ágh Péternek: nőtt valóban a kutatócsere száma, és ez nagyszerű dolog, de nagyon fontos az - és ebben kérem a segítségüket , hogy a fiatal kutatók számára karrierlehetőséget, kilátást teremtsünk meg, mutassuk meg nekik azt, hogy Magyarországon van számukra pálya, van számukra lehetőség. Ennek többféle módszere van, a z általunk elkezdett módszert én jónak tartom, és azt javaslom majd a költségvetésnél és kérem is a kormánytól, hogy ez ennek mentén történjen.
