Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - DANKÓ BÉLA (Fidesz):
4295 Ennek az adósságfelhalmozódásnak egy része az a magánnyugdíjrendszer, az a második pillér, ami szintén fenntarthatatlan . Az Országgyűlés előtt álló törvények és a kormány lépései is abba az irányba mutatnak, hogy egy kétpilléres rendszer jöjjön létre Magyarországon. Európa 18 országában ez működik. Németországban, Franciaországban, Ausztriában kétpilléres rendszer működik, egy társadalombiztosítási pillér és egy önkéntes, valóban a saját megtakarításokra épülő takarékossági rendszer a nyugdíjnál. Ebbe az irányba mozdulunk el. Nem szeretnénk olyan rendszert fönntartani, amely évente csak görgeti maga előtt az adósságokat. Am i pedig a magánnyugdíjpénztárból átlépők vagyonával történik, többször is megtörtént már a kinyilatkoztatás, innen is megerősíteném, ha szükséges, hogy azt nem éli fel az ország, nem folyó kifizetésekre vagy más jellegű kifizetésekre fordítja. Azokból az á llamadósságot fogja törleszteni. Annak a 2800 milliárd forintnyi vagyonnak, ami jelen pillanatban a magánnyugdíjpénztáraknál van, több mint fele állampapírban található. Ez azt jelenti, amennyiben tömegével mennek át az állami pillérbe, akkor ezek visszavo násával automatikusan csökkenthető az a magas adósság, amibe önök az országot belekergették. (13.40) Nagyon sok mindenről beszélt - amikre nem szeretnék részletesen kitérni, mert szinte nem is lehet követni , az árfolyamtól kezdve nagyon sok mindenig. Egy apró megjegyzést ha szabadna tennem. Nagyon sokszor illetik a magyar kormány gazdaságpolitikáját azzal a kifejezéssel, hogy szokatlan. Valóban szokatlan abban a tekintetben, ha azt nézzük, hogy mi van jelen pillanatban Európában. Jelen pillanatban az euró pai kormányok többsége - ön is utalt erre - az államháztartási kiadások erőteljes csökkentésével, mindenhol a kiadások megfogásával, az adók emelésével próbálja kezelni ezt a helyzetet. A magyar kormány egy más utat választott, azt az utat választotta, hog y egyszerre stabilizálja az államháztartás hiányát, és egyszerre tesz lépéseket a gazdasági növekedés érdekében. És ha egyébként megnézzük, hogy gazdaságtörténetileg hogyan kezelték sikeresen a válságokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy azok az országok volt ak sikeresek, amelyek egyszerre voltak képesek stabilizálni az államháztartást és adócsökkentéssel komoly lépést tenni a gazdasági növekedés beindítására. Lehet, hogy ez most a világban vagy Európában picit feledésbe merült, de ez az az út, ami igazán mego ldást hoz. Egyébként vannak olyan vizsgálatok, amelyek megpróbálják összehasonlítani ezt a két pályát, amiből az derül ki, hogy a költségvetési megszorításokkal, ami az önök politikája volt, rövid távon ugyan lehet stabilizálni az államháztartást, de hossz ú távon nem megoldás, és a hosszú táv már kéthárom éven belül jelentkezik. A mi politikánk vagy az az út, amiről ön beszélt, hosszú távon biztosítja az államháztartás stabilitását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kövér L ászló) : A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dankó Béla frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz részéről: “Felkészültünke a tavasszal várható katasztrofális belvízhelyzetre?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! DANKÓ BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Békés megye 75 településének belterületét érintő belvízérzékenysége összességében 43 esetben az országos és ezen belül az alföldi viszonylatban is jelentős mértékű. A belvízproblémák kialakulá sát több tényező kedvezőtlen együttállása okozza. Az egyik ilyen tényező, hogy Békés megyében a romániai csapadékvízbeszivárgások és a felszíni lefolyások hatására az úgynevezett Maroshordalékkúp határon túli feltöltődésének következtében az egykori foly ómedrekkel szabdalt hazai hatásterületen a talajvíz időnként a felszínre tör és elöntéseket okoz. Ez a belvízi kockázat nem kifejezetten a mélyártérhez való kötődéstől függ. Az árvonulatok okozta talajvízáramlás jelentősen befolyásolja az
