Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4296 úgynevezett hátsá gi, azaz nem mélyártéri települések belvízérzékenységét is. A legszemléletesebben ennek a tényezőnek a hatását a gyakorlatilag újra élő folyóként működő kiszáradt medrek mutatják meg. A legutóbbi nagy belvízi katasztrófahelyzet idején, az 1998tól 2000ig terjedő időszakban mért vízszintmagasságot a folyószabályozásokat megelőző időszak mederalakzataiban, a borotvaszerű holtmedrekben jelenleg közel 30 centiméterrel meghaladja a vízszint. A másik tényező a csapadék mennyisége, amely a sokéves átlagot tekintv e egy hidrológiai évben 560 milliméter a térségünkben. Ehhez képest 2010. október 31ig, a hidrológiai év végéig 925 milliméter csapadék hullott. Ehhez jött 2010 novemberében 64 milliméter, december 1jén 33 milliméter, és azóta is decemberben többféle hal mazállapotú csapadék hullott a térségben. Mint köztudott, a hidrológiai év végét követően lehullott csapadék talajban való tározódása egyértelmű, mivel a párolgás minimálisra csökken. 2009 novemberéhez képest a 2010 novemberében mért talajvízszint egy méte rrel magasabb. A talaj teljesen telített, csak felszíni vízmozgás lehetséges. Már párolgás sincs, és a magas talajvízszint miatt az elszivárgás, szikkasztás sem lehetséges, ezért nagyon fontos a harmadik tényező, a befogadók állapota. Sajnos, a legtöbb ese tben forráshiányra hivatkozással a vízügyi igazgatóságok és a társulások a belvízhelyzet kialakulása után kezdik meg a csatornák kotrását, illetve az átemelő szivattyúk beindítását, a befogadókban lévő vízszint csökkentése érdekében. A belterületi csapadék vízelvezető rendszer többékevésbé alkalmas lenne a települések, lakóingatlanok megvédésére, azonban a befogadók szűk keresztmetszetet jelentenek a belvízvédekezésben. Így van ez most is, hiszen a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csak december 3án indította el az átemelő szivattyúit, amelyekkel csökkenteni lehetett a vízszintet a befogadókban, ennek következtében Szarvas egy részét elöntötte a belvíz, mivel a rendszer nem volt képes befogadni az érkező nagy mennyiségű vizet. Kezelendő ezt a helyzet et az igazgatóság lezárta a DögösKákafokifőcsatornát, hogy mentesítsék a szarvasi ingatlanokat, ezzel azonban lassítják a felsőbb szakaszokon a víz mozgását, így részben visszaduzzasztanak a felső szakasz településeire, illetve elárasztanak mintegy hétsz áz hektár termőföldet. A mezőgazdasági területeken már eddig is komoly problémát okozott a belvíz, gyakorlatilag a területek 50 százaléka művelésre alkalmatlan állapotban van. Van olyan termelő, aki a mai napig nem tudta betakarítani a termését a területrő l, s nagy valószínűség szerint vetni sem fog tudni. Ez kétéves bevételkiesést jelent a költségek részbeni megléte mellett, s ezzel a csőd szélére kerülhetnek gazdálkodók. A korábban felsorolt tények azt jelzik, hogy a mostani őszi állapot szerint rosszabb a helyzet, vagy legalább olyan rossz, mint a legutóbbi, az ezredfordulós belvíz idején, ezért valószínűsíthető, ha lesz nagy mennyiségű téli csapadék, tavasszal belvízi katasztrófahelyzet várható. Már most is sokkal nagyobb károkat okozott volna a belvíz, ha a települések nagy részében a 2000es katasztrófát követően az első Orbánkormány idején nem épült volna nagyon sok belterületi csapadékvízelvezető csatorna, és a szigetelés és alap nélküli lakóépületek nagy része állami forrásból nem lett volna felújí tva. Bízom benne, hogy minden belvízvédekezésben érintett szervezet felismeri a mostani helyzet komolyságát, és időben fel tudunk készülni az esetleges tavaszi problémák kezelésére. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kövér László) : Képviselő úr felszólalására Ángyán József államtitkár úrnak adom meg a szót válaszadásra. Parancsoljon! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! 2009 n ovembere óta az évi átlagos csapadékmennyiségnek több mint másfélszerese hullott le. A legsúlyosabb belvízhelyzet a DélAlföldön alakult ki. Az országban jelenleg 315 ezer hektár áll elöntés alatt, ebből 172 ezer a vetés, ennek 40 százaléka a DélAlföldön található. A Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi
