Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4294 Tehát az EU normáiba nem illeszkedik, tartalmilag megítélésünk szerint ez az összeg, amit államosítani kíván a magyar kormány, nem más, mint ami az igazságtalan és aránytalan, gazdagoknak kedvező adórendszer finanszírozását fedezi. Varg a Mihály ez év tavaszán azt találta mondani egy kampányban, hogy egy hiteles kormány hiteles gazdaságpolitikája több száz milliárd forintot könnyíthet Magyarország adósságszolgálatán. Nyolc hónap tükrében szeretném önöknek mondani, hogy ez önöknek nem sike rült, 800 milliárd forinttal növelte Magyarország adósságszolgálatát egy felelőtlen és végiggondolatlan gazdaságpolitika és az árfolyam, amit néha személyesen bírtak az egekbe tornázni és az a miniszteri kijelentés az Ecofinen, hogy az európai uniós térben … - amelynek következményeit ma Magyarország minden egyes állampolgára megfizet. Tehát a kormány feléli a jövő nyugdíjasainak jövőjét is, egyben 3 millió leendő nyugdíjasnak teszi kiszámíthatatlanná a jövőjét. Azért fontos ezt elmondani, mert világosan lát szik, amiről nem beszélnek önök, hogy mindazok, akik ma a magánnyugdíjpénztár tagjai, amúgy szolidaritást vállalnak a jelen nyugdíjasaival. Magyarán, a jelen nyugdíjasainak finanszírozásában szolidaritási elvként szerepet vállaló magánnyugdíjpénztártagok államosításával lehetetlenné válik a saját jövőjük. Orbán Viktor miniszterelnök úr azt üzente a Facebookon, hogy Magyarországon nem lesz nyugdíjadó. Nem tudom, hogy vannak vele, kérem majd a kormány válaszát e tekintetben, hogy ha nyugdíjhozzájárulásnak h ívjuk a munkavállalót megillető 24 százalékot, amennyiben a magánnyugdíjpénztárban marad, innentől kezdve őt nem illeti meg, akkor szeretném önöknek mondani, hogy a költségvetést megalapozó törvényeknél még illő lett volna az általános forgalmi adót általá nos forgalmi hozzájárulássá alakítani, a személyi jövedelemadót személyi jövedelemhozzájárulássá alakítani. Hiszen semmi mást nem tesz jelen esetben a kormány, mint egy trükkel ellép attól a kötelezettségtől, hogy egy járuléknál egyéni felelősségvállalása van a szolgáltatás területén az adott személynek, erről lemond. Önök úgymond alkotmányellenesen és Európában példa nélkül, példa nélküli módon tesznek úgymond fegyvert minden magánnyugdíjpénztártag fejéhez azzal, hogy amúgy lehet jól dönteni, de ennek ez a következménye. Azt tudjuk önöknek mondani, bármikor, amikor lehetőségünk lesz rá, mert hiszünk abban, hogy Magyarországon alkotmányos berendezkedés mellett lehet jó döntéseket hozni, ezt a pénzt, ezt a garanciát, az állami jogosultságot vissza fogjuk ad ni minden magánnyugdíjpénztárban maradónak. És végezetül - azt szokták mondani, hogy ha a tények nem támasztják alá az elméletedet, akkor változtasd meg a tényeket. Önök az elmúlt néhány hónapban semmi mást nem tettek, csak a tényeket igyekszenek megváltoz tatni ahhoz, hogy a saját úgymond becsípődött elméletüket képesek legyenek valóra váltani. Időben szeretnénk önöknek szólni, amerre mennek, arra nincs út. Komoly árat fog fizetni Magyarország, ezt ma már a nemzetközi elemzők jelzik. Nem örülünk neki, mert Magyarország jelene és jövője a tét. Kérem, vonják vissza törvényt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és köszönöm az időt, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Kövér László) : A kormány nevében válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak ado m meg a szót. Parancsoljon! DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN , nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy melyik út járhatatlan, azt szerintem elég jól láttuk az elmúlt 8 évben. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van!) Az az út járhatatlan, amelyik Magyarországot eladósítja, amelyben Magyarország sosem tud egy olyan hiányszámot mondani, amit betart. Az az út járhatatlan, hogy ha összehasonlítunk két számot, 2002ben az államadósság a GDP arányában 52 százalékon állt, ma 79 százalékon áll. Ez az az örökség, amivel nekünk meg kell küzdeni, ez az az út, ami járhatatlan.
