Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz):
4175 Salgótarjánból is tudnék olyan példákat hozni, amelyekre eddig nem nagyon tudtunk megoldást találni. Vélhetően a mostani törvénymódosítás segít majd abban, amikor városk épbe nem illő, városközpontban található rettenetes feliratok, illetve táblák találhatók. Külön üdvözlöm a törvénymódosításnak ezt a szakaszát. (16.30) A harmadik kérdés pedig a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén a megváltoztatni kívánt használat vonatkozásában esetlegesen beszerzendő hatósági engedélynél az eljárásban biztosít egy erőteljesebb jogosítványt az eddiginél. A törvény eddig is kimondta, hogy általánosságban, illetve a zaj- és rezgésvédelem tekintetében a társasházi közgyűlés hozhat ti ltó, illetve kikötő feltételt tartalmazó határozatot, amennyiben más jogszabályt nem sért ezzel. Az új elem, hogy a már említett szerencsejáték, illetve szexuális, erotikus vonatkozásokban teljesen egyértelmű felhatalmazást kapott a társasház közgyűlése. Ú jdonságként jelenik meg a zaj- és rezgésvédelem esetében hozható korlátozó határozat indokolási kötelezettsége. Úgy gondolom, hogy ez megint csak segíti részben az önkormányzatokat, hiszen ugyanakkor a másik oldalon sokszor találkozunk olyannal, hogy olyko r indokolatlanul is hivatkozik társasház ilyen jellegű problémákra, tehát úgy gondolom, hogy az indokolási kötelezettség ebben tud segíteni. A negyedik kérdés, amivel ebben a témában foglalkozni szeretnék: a társasházi tulajdonosok fizetési fegyelmének erő sítése érdekében az a szabály, hogy a közös képviselőnek lehetőséget ad a hatékonyabb és gyorsabb fellépésre. Többen érintették képviselőtársaim a mai hozzászólásokban is, hogy három hónapnyi hátralék után jelzálogjogot lehessen bejegyeztetni a külön tulaj donra, illetve a közös tulajdoni hányadra is, ennek megújítása is immár háromhavonta lehetséges. Ez azért fontos, mert eddig mindkét jogszabályban a meghatározott időtartam hat hónap volt, és ugyancsak az önkormányzati szórvány bérlakások rendesen fizető b érlőire gondolok, tudok olyan példát mondani Salgótarján vonatkozásában, amikor azért került hátrányos helyzetbe, mondjuk, egy önkormányzati bérlakásban élő bérlő, mert a társasházi tulajdonosok némelyike nem fizetett rendesen, és egyszerűen lekapcsolták a gázt vagy a villanyt, és ahol nincsen mérőóra felszerelve, ott bizony, egységesen valósítják mindezt meg. Hátha ezek a szigorúbb szabályozások majd az ilyen típusú problémákat is megoldják. A második eleme vagy második csoportja a törvénymódosításnak a ga zdasági ellenőrzés szabályainak változtatása. A javaslat megszünteti a társasházi törvénynek és a számvitelről szóló törvénynek a könyvviteli szolgáltatások és könyvvizsgálói feladatkörök ellátása tekintetében felmerülő ellentmondásait. Röviden összefoglal va: rendet tesz abban a kaotikus helyzetben, hogy pontosan mikor kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy alkalmazása. Nem volt ugyanis világos a korábbi szabályozásban. Most a javaslat egyértelművé teszi, hogy az úgynevezett gazdasági ellenőrzést s egítő személy igénybevételéről szóló törvényi kötelezés az éves közgyűlés elé terjesztendő előző évi beszámoló alapján elkészített elszámolás és a következő évi költségvetés vizsgálatára vonatkozik. Fontos elem az is, és szerintem segíti a társasházi tulaj donosok életét, hogy világossá válik, hogy kifejezetten csak akkor szükséges gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, illetve akkor kötelező, hogy ha nem rendelkezik a társasház szakképesítéssel rendelkező társasházi tisztségviselővel, illetve n em kötöttek ilyen típusú megállapodást. Ugyanakkor a javaslat a korábbi 10 milliós éves pénzforgalmi értékhatárt 20 millióra emeli, a kötelező gazdasági kontrollnak pedig hangsúlyosan a felhasználásra kell irányulnia. E rendelkezéseket már az előkészítés a latt lévő 2011. évi közgyűlések esetében is alkalmazni kell. A módosítás lehetővé teszi, hogy a szervezeti és működési szabályzatban a számvizsgálói bizottsági feladatok ellátására a számviteli törvény szerinti szakképesítéssel rendelkező szakértőnek adjan ak megbízást. Sok esetben szükség van erre, hiszen a tulajdonosok nem rendelkeznek ilyen
