Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz):
4174 számvizsgáló bizottság vagy pedig az összehívást kérő tulajdonostársak összehívhassák a közgyűlést, szerintem nem jó megoldás. A második lépcsőt még tudom támogatni, hogy a 8 nap helyett 15 napra lépjen föl ez a bizonyos rendkívüli közgyűlésösszehívás, de igenis a közös képviselő elsőrendű kötelessége, hogy a tulajdonosok akaratának megfelelő közgyűlést hívja össze, ha azt megfelelő számú, egytizedet elérő tulajdonostársi kör kéri. A gazdasági ellenőrzé st segítő személyre vonatkozó szabályozás beemelése valóban egy régi kötelesség és feladat is volt. Ezzel egyet lehet érteni. Tehát mindezek előrebocsátásával a törvényjavaslat támogatható, de ezeket a módosításokat mindenképpen kérjük megfontolni annak ér dekében, hogy a társasházi szektorban élő több millió ember számára, mert nyugodtan mondható, hogy a választópolgárok döntő többsége ilyen tulajdoni formák között él, biztosítsuk az emberhez méltó, tisztességes érdekeket támogató, védő szabályozást. Legyen ez a legfontosabb közös nevező, ebben mi partnerek vagyunk. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Székyné dr. Sztrémi Melinda képviselő asszony, Fidesz. SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által benyújtott törvényjavaslat módosításait én három alapvetően jól elkülöníthető csoportba sorolom. Az egyik a társasházi közösségeknek, mondhatnánk úgy, hogy a renitensekkel szembeni jogi lehetőségeit erősíti, a másik a könyvvizsgálatról és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személyről alcímmel beiktatott 51/A. § jogbizonytalanságot előidéző tartalmának átírása, a harmadik pedig a gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült technikai változtatásokat foglalja össze, vagyis egyszerűsít és egyértelműsít, ahogy államtitkár úr is megfogalmazta. Ezeket a kérdéseket én az önkormányzatok és a társasházakban lévő önkormányzati szórványlakások szempontjából is megvizsgáltam, hiszen nap mint nap éljük meg azokat a helyze teket, amikor társasházi tulajdonban önkormányzati lakások is ott vannak szórványlakásként. A három szempontot vizsgálva, először amit úgy neveztem, hogy a közösség jogainak megerősítése, bár indokolt inkább úgy fogalmazni, hogy a társasházi közösség szabá lyokat betartó és az együttélés garanciáit tiszteletben tartó rétegének erősebb jogosítványokat biztosító részére vonatkozik. Hiszen innentől ez az erősebb jogosítvány jelenik meg a társasházakról szóló törvény módosítása szerint azokkal szemben, akik a jo gszabályokra hivatkozva eddig felrúghatták az írott és íratlan normákat egy adott társasházban. Ahogy képviselőtársam is utalt rá, bizony ezzel nagyon sűrűn találkozunk. És előtérbe kerül a lakhatás nyugalma, így különösen a zaj- és rezgésvédelem, illetve a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenységek megelőzése érdekében is. A módosító javaslat 1. §a, amely tulajdonképpen a társasházi törvény 17. §át változtatja meg, négy alapvető fontosságú kérdést taglal véleményem szerint. Az egyik, hogy a szerencs ejáték vagy a szexuáliserotikus szolgáltatás esetében a közgyűlés az szmszen keresztül meg is tilthatja ezen tevékenységek folytatását egy nem lakás céljára szolgáló helyiségben. Eddig ez csupán a használat és hasznosítás általános szabályainak megállapí tására terjed ki. Nyilvánvaló, hogy ez a szigorítás a magántulajdon feletti rendelkezési jog korlátozása útján erősíti meg a közösségi érdeket. A másik kérdés, amely szerintem az önkormányzatok szempontjából nagyon fontos, a társasházi törvény 17. § új (3) bekezdése által létrehozott új szabály, amely az önkormányzatoknak ad hatáskört, felhatalmazást, aminek a lényege, hogy az építési hatósági szabályok, illetve rendezési tervek figyelembevétele mellett városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján rendele tben meghatározhatja az önkormányzat a használatra, hasznosításra és ezek megváltoztatására vonatkozó szabályokat. Ez a norma keretek közé szorítja nemcsak a külső megjelenés vonatkozásában, hanem az ellátott tevékenység szempontjából is egy adott területe n elhelyezkedő valamennyi társasházi, nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát.
