Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4161 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módo sításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/1812. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/1812/3. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitk ár úrnak, aki - ha a gesztusaiból és a mozgásából jól látom - idejön a vezérszónoki pulpitusra. Húszperces időkeretben öné a szó, államtitkár úr. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem tömör lenni és a húsz percet nem kimeríteni. Az önök előtt lévő törvényjavaslat elsődleges célja a társasházakban való békés, kiegyensúlyozott együttélés segítése, valamint a társasházak működésének, működt etésének egyszerűsítése, a szabályozás egyértelműsítése. Az új törvényjavaslat célja egyrészt a korábbi szabályozás számos hibájának javítása, másrészt támogatja a kormány politikai célkitűzéseit, amely a családok és a vállalkozások érdekeit helyezi a törv énykezés középpontjába. A javaslat első része a társasházak pénzügyi irányítását, működtetését segíti. A második rész a társasházak és az ott működő vállalkozások közti együttműködést teszi gördülékenyebbé, míg a harmadik a lakóközösség közös tulajdonosi j ogainak érvényesítését támogatja. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként a társasházak pénzügyi működtetésének könnyítését emelném ki. Itt a cél a törvény 2009. évi módosítása kapcsán szabályozott, “a könyvvizsgálatról és a gazdasági ellenőrzési feladatellátó sze mélyről szóló rendelkezések ellentmondásainak megszüntetése”. E rendelkezések ugyanis nincsenek összhangban a számviteli törvényről szóló törvény könyvviteli szolgáltatásra és könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó rendelkezéseivel, holott a számviteli tör vény szerint feladataikat a társasházaknak is a számviteli törvény alapján kell teljesíteniük. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a törvénynek a könyvvizsgáló bizottság ellenőrzési munkájának segítéséről, nem pedig a közös képviselő vagy az intézőbizottsá g ellenőrzéséről szükséges rendelkeznie. A számviteli törvény a könyvviteli szolgáltatásról rendelkezik, amelyet végezhet a regisztrált mérlegképes könyvelő és a regisztrált okleveles könyvvizsgáló egyaránt. Ezenkívül a könyvvizsgálatot csak okleveles köny vvizsgáló végezheti. A társasházi törvényben ezekre alapozva lehet és kell egyértelműen rendelkezni akként, hogy a bizottság feladatkörében végzett gazdasági ellenőrzés segítésére a könyvviteli szolgáltató és a könyvvizsgáló egyaránt képes és alkalmas. A t örvényjavaslat a jelzett jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetésén kívül egyértelművé teszi, hogy a jövőben a gazdasági ellenőrzést segítő személy kötelező igénybevétele kizárólag évente egyszer, az éves közgyűlésekre kerülő beszámoló, elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat vizsgálatára és szakmai véleményezésére terjed ki. Ez továbbra is az 50 albetétet meghaladó épületeknél lesz kötelező, ennél kisebb társasházaknál azonban az éves pénzforgalom alsó határát a jelenlegi 10 millióról 20 m illió forintra indokolt felemelni. A törvényjavaslat változtatást tartalmaz abban is, hogy kifejezetten csak a megfelelő belső szakmai kontroll, vagyis a megfelelő szakképesítéssel rendelkező tisztségviselő, illetve ilyen személy megbízásának hiánya esetéb en lesz kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele. Tisztelt Országgyűlés! A fentieken túl olyan további módosítások és új rendelkezések meghatározására van szükség, amelyek a jövőben egyértelműen segítik a társasházakban működő vállalko zások működését, továbbá figyelembe veszik a települési önkormányzatok feladatellátásának követelményeit is. A jelenlegi szabályok értelmében a lakóközösség a lakhatás nyugalmára hivatkozva bármikor, bármilyen új tevékenység megkezdésének engedélyezését kö zgyűlési határozattal megtilthatja, amely esetekben a hatóság a működési engedélyt nem adhatja ki. Jóllehet a törvény a tiltást vagy a korlátozást csak zaj- és rezgésvédelmi indokok, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető tevékenységek tényleges fennáll ása vagy közvetlen veszélye esetén teszi lehetővé, a gyakorlatban a társasházak minden indoklás nélkül megtagadhatják a hozzájárulást. Ez a
