Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 1 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
3776 képv iselőknek - akár Simon képviselő úrnak, akár Pálffy képviselő úrnak, akár, bocsánat, hogy az előterjesztőket említettem utoljára, Menczer Erzsébet képviselő asszonynak - nem volt fogalma az út elején, hogy merre megy az út vége. Ha fogalma lett volna, akko r nem volna szükség nyilván ennyi módosító indítványra, és pozitívan hallom ki a hozzászólásaikból, hogy maguk is módosító indítványokat tartanak szükségesnek. A kérdés csak az, hogy milyen irányúakat és milyen mértékben. Hol tartunk ezen az úton, aminek a vége felé közeledünk? Azt már tudjuk, hogy a különböző médiatestületekben, az ORTT utódjaként előlépő, bár jóval kiterjedtebb hatáskörű Médiatanácsban, illetve a közszolgálati kuratóriumban megszűnt a paritás elve. Sok kifogás volt fölhozható eme médiates tületek iránt, aláírom. De helyettük egy még kifogásolhatóbb politikai arányt magában foglaló testület nem biztos, hogy valódi megoldása a problémáknak, de ezen túl vagyunk. Megtörtént az is, hogy a Médiatanács tagjait és más fontos tisztségviselőket is 9 évre betonozták be. Megtörtént az is, hogy a Médiatanács elnöke nevezi ki az úgynevezett alapvezérigazgatóját, amely gyakorlatilag a média finanszírozásának teljes nagy csomagjával szabadon rendelkezik. Megtörtént az is, hogy összesen 2, azaz kettő jelölt et kínál szabad választásra a kuratóriumnak a közmédiumok élére. Megtörtént az is, hogy ugyan a kezdeti szándékhoz képest - Istennek hála, a józan ész hatására - megtörtént retirálással, de mégiscsak az internet egy részére is kiterjesztődik az egész médiajogalkotás, és sajnos néhány olyan gumiparagrafus van benne, ami miatt nagyon nehéz lesz elkülöníteni egy folyamatosan szerkesztett blogot egy hírportáltól. De ez ezen is túl vagyunk már. Megtörtént az is, hogy európai és hazai különböző szakmai szervezet ek már tiltakoztak. Tudjuk, hogy ezt nem kell figyelembe venni, egykét napja azt is tudom, hogy az egész Európai Bizottságnak nincs morális és szakmai alapja kritikát gyakorolni, de mindegy, ezeken már túl vagyunk. Mi az, amit akkor most az utolsó lépés m egtesz, és mi az, ami miatt - az eddig történtek ellenére - az utolsó lépést még érdemes kicsit megfékezni, és érdemes módosító indítványokon gondolkodni? A mi olvasatunkban ez a jogszabálytervezet két fontos célt teljesít be. Egyrészt betetőzi - ha úgy te tszik, készre alkotja - a közszolgálati médiumok kézből etetését és szakmai önállóságának csorbítását. Szólt erről szinte mindenki, hogy milyen eszközökkel, de én is szólok. Másrészt még az eredeti szándéknál is - nekem úgy tűnik legalábbis - nagyobb hatal mat és jogi lehetőséget koncentrál a Médiatanács és a médiahatóság kezébe. Meg kell jegyeznem itt, hogy attól függetlenül, hogy már a szándékkal sem értek egyet, csak fölhívom némi jó szándékkal a figyelmet, hogy önöknek itt sikerült lábon lőni magukat. Ön öknek sikerült saját, már elfogadott törvényükkel ellentétes jogszabálytervezetet ideterjeszteni. Tudom, hogy nem nagyon kellemes olvasmány az összetákolt jogszabályok olvasása, de az előterjesztő és az őket támogató frakciók számára azért mégiscsak kötele ző olvasmányként kellett volna előírni a már elfogadott jogalkotási törvényt. A már elfogadott jogalkotási törvény szerint a Médiatanács elnökének nincs rendeletalkotási joga. Az önök egész javaslata most arról szól, hogy 192 területen rendeletekkel egzecí roztathatja a médiát. Már látom, hogy lesz megoldás, jön a lex Szalai. Volt már lex Borkai, lex Járai, lex Szász, jönni kell a lex Szalainak is, hiszen valahogy vissza kell emelni, nemcsak a jogalkotási törvénybe, de mi több az alkotmányba, mert annak a mó dosított megfelelő paragrafusából is ki tetszettek hagyni ezt a fontos hölgyet, még oda is be kell majd tenni a rendeletalkotás jogát. Méghozzá nem véletlenül tetszettek akkor figyelmen kívül hagyni ezt, valamilyen módon másképp álltak - nem látok beléjük - a kormánypárton belüli személyi hatalmi viszonyok. Tudniillik, eredetileg az alkotmánymódosítási javaslatokba beletették a Médiatanács és más hasonló szervek elnökének rendeletalkotási jogát, majd egy módosítóval kiszedték. Most újból bele kell majd tenn iük, ez lesz a lex Szalai Annamária, a törvényalkotás hihetetlen szakmai következetességének nagyobb dicsőségére. Fölruházzák még Szalai Annamáriát, illetve - nem a személy az érdekes - a Médiatanács mindenkori elnökét úgynevezett iránymutatások kiadásának jogával, számos fontos területen. (12.00)
