Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
374 alapító elnök, Hagelmayer István és utódja, Kovács Árpád úr. A teljesség kedvéért említem, hogy a két korábbi elnök a számvevőszékek világszervezetében is meghatározó jelentőségű munkát végzett. Alelnökként Sándor István és Nyikos László is meghatározó részt vállaltak a hazai számvevőszéki ellenőrzés kialakításá ban és fejlesztésében. A Számvevőszék mai képét, működését ők alakították előttem, mint választott vezető számvevők befolyásolták, majd szakértelmükkel tovább formálták. Fennállása során szinte folyamatosan bővültek a Számvevőszék törvényi kötelezettségei, feladatai. A szervezet nemzetközi összehasonlításban is széles ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik. Az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve két évtizedes működése során mintegy ezer jelentést készített, amelynek negyedét vitatták meg az országgyűlési b izottságok. A költségvetési törvényjavaslatról készített vélemény, továbbá a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentés pedig a törvényi szabályozásnak megfelelően minden évben a plenáris ülés napirendjére kerül. Az elért eredmények sorából kiemelést érde mel, hogy a zárszámadás ellenőrzésének keretében a Számvevőszék lépésről lépésre növelte a központi költségvetés kiadási főösszegének megbízhatósági minősítéssel lefedett arányát, ami fokozatosan javította a pénzügyi biztonságot, erősítette a közpénzfelhas ználás szabályosságát. Az ellenőrzések támpontokat adtak az államháztartás tervezési, működési és beszámoltatási rendjének megújításához, hozzájárultak a központi költségvetés és az önkormányzatok körében a működés és a belső kontrollrendszerek javításához . Egyes területeken felszínre hozták a nagy közösségi ellátórendszerek működésének és finanszírozásának hiányosságait, lehetővé tették az uniós források hasznosításának értékelését, feltárták a köz- és a magánszféra gazdasági kooperációjának kockázatait. T öbb mint 20 év tapasztalataira, eredményeire, de a felismert problémákra és tanulságokra is támaszkodunk most, amikor 2010 őszén feltérképezzük és rangsoroljuk a jövő időszakra vonatkozó stratégiai léptékű teendőket. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék 2009. évi gazdálkodását - a számvevőszéki törvény előírásainak megfelelően - az Országgyűlés elnöke által pályázat útján megbízott független könyvvizsgáló ellenőrizte. A könyvvizsgálat a 2009. évi gazdálkodásról készült költségvetési be számolót hitelesítő záradékkal látta el. A szervezet 2009ben is határidőre tett eleget a törvényekben előírt jelentéskészítési kötelezettségeknek, és benyújtotta az Országgyűlésnek a költségvetésről szóló véleményt, a zárszámadást, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.ről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. ellenőrzéséről szóló jelentéseket. Az intézmény 2009ben 57 jelentést hozott nyilvánosságra. Az Országgyűlés bizottságai 6 jelentést és 1 tanulmányt tűztek napirendjükre. A jelentésekhez, tanulmányokhoz 46 bi zottsági esemény kapcsolódott. Az ellenőrzési kapacitás az elmúlt években folyamatosan csökkent, ami a válsághoz kapcsolódó kormányzati létszámkorlátozó, pénzügyi megtakarításokat célzó intézkedésekkel összefüggésben és a megnövekedett nyugállományba vonul ás hatásából adódott. 2009ben további korlátozó intézkedések születtek, ezek következtében a számvevők jövedelme 13 százalékot meghaladó mértékben csökkent 2010ben. Az ellenőrzési feladatok elvégzése 2009ben összesen 55 ezer közvetlen ellenőri nap felha sználásával történt. A 2009ben közreadott jelentésekben közel 700 javaslat szerepel, amelyeket mintegy 650 szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzés lefolytatása alapozott meg. Az ajánlások 45 százaléka a beszámoló elkészítésének idejére már megvalósult, míg 12 százalékuk várhatóan nem realizálódik. Az ellenőrzöttek visszajelzései alapján az ellenőrzések alapján tett javaslatok a szakmai feladatellátást és gazdálkodást nagyban segítették. Több területen értek el a szabályszerűség, a szabályozottság és a ha tékonyság tekintetében előrehaladást. A megtett javaslatok több mint kétharmadát a jogszabályok módosításával, összehangolásával, betartásával, illetve a hatékonyság javításával összefüggésben fogalmazta meg a szervezet. A meg nem valósult javaslatok estéb en sokszor az érintettek nem is vitatták azok célszerűségét és indokoltságát, realizálásuk mégis rendre elmaradt. E körben említhetjük például a helyi önkormányzati feladatok és források összhangja megteremtésének, a feladat- és hatásköri, ezzel
