Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
375 összefüggé sben a finanszírozási rendszer átfogó felülvizsgálatának, a közigazgatás modernizációjának stratégiai megalapozására tett javaslatok nyomán az érdemi intézkedések elmaradását. Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a pénzügyi ellenőrzés közvetlen hatásakén t a korrekciós jellegű módosításokra vagy egyes, különállóan is megvalósítható szabályozási kérdésekre vonatkozó javaslatok, illetve a belső szabályozást, a célszerűséget, hatékonyságot javító intézkedéseket célzó ajánlások fogadtatása kedvező. Ezzel szemb en a pénzügyi biztonságot szolgáló, a rendszerméretű és szemléletű változásokat igénylő felvetések befogadására szerényebb a hajlandóság. Ugyanakkor az új alkotmány a rendszerbe épült anomáliák orvoslására alapot teremt majd, amelyet itt szeretnék külön i s megköszönni, hiszen több esetben magához az alkotmányhoz kapcsolódó korlátok fogalmazódtak meg. Ezért a közpénzügyekről szóló és az államháztartást érintő néhány javaslatról itt szeretnék külön is szólni, hiszen ez évről évre, rendszerszerűen visszatérő anomáliák és problémák eredője volt, ezért ebben jogszabályi keretek változtatásának indokát is látja, illetve megalapozottnak látja, hogy ebben eltérjen majd az Országgyűlés. (9.40) Egyrészt a költségvetés fogalmát érdemes tisztázni: az államot a tárgyidő szakban megillető bevételeket kell hogy tartalmazza, valamint az államot terhelő kiadásokat és a pénzügyi kötelezettségvállalást is - ez utóbbira különösen felhívva a figyelmet , ezeket egységes rendszerben, teljeskörűen és rendszeresen kell számba venni. Ezt le kell szögezni, hiszen ez nem sikerült sok esetben az előző, korábbi kormányoknak, és ebben, azt gondolom, tiszta vizet kell önteni a pohárba. Másrészről, úgy gondolom, egy demokratikus berendezkedésű állam esetén a közpénzekkel gazdálkodó minden sz ervezet kötelességét érdemes megfogalmazni, a gazdálkodásával a nyilvánosság előtt kell elszámolnia. Másrészt hosszú évek óta visszatérő probléma, hogy úgymond jó szándékkal feladatokat határoz meg az Országgyűlés vagy kormányzat, és utána ehhez a források at nem teremti meg. Ezért új állami feladat csak akkor írható elő, ha annak fedezetét a költségvetés biztosítani tudja. Ezen belül érdemes külön az önkormányzati feladatok tekintetében azt is kiemelni - amire javaslatot teszünk , hogy oly módon történjen ez meg, amikor önkormányzatot érintő állami feladat delegálása történik, hogy ezen belül az állam és az önkormányzatok közötti finanszírozási arány meghatározása is a szaktörvényekben történjen meg, mert ez teremti meg az elszámoltathatóságot, a megbízható ságot és ennek megfelelően a hatékony működés jogszabályi környezetét, és természetesen ekkor tud az Állami Számvevőszék megfelelő ellenőrzést folytatni és megfelelő hatékonyságú következtetéseket levonni. Nagyon fontos, hiszen a zárszámadásnál néhány hete szóltam itt, de ezt az államháztartás rendszerében külön is szeretném kiemelni, hogy a kormány a tárgyévet követő évben az elfogadott költségvetéssel azonos szerkezetű és összehasonlítható zárszámadást terjesszen az Országgyűlés elé - ez sem történt meg a z elmúlt húsz évben. Ezért rendkívül fontos, hogy egyrészt le legyenek szögezve a jogi keretei, másrészt ennek a nagyon komoly technikai feltételeit meg kell teremteni, ami nyilván több év alatt érhető el, de legalábbis egy veretes, hosszú időre szóló jogs zabályi környezetben meg kell fogalmazni ezt a követelményt, hiszen ez a minimális elszámolás feltételrendszerét erősítené, és ezáltal a közbizalmat is tudja növelni. Talán eljárásjogilag külön, bár a Számvevőszék korábbi elnökei ezeket a gondolatokat már többször elmondták, szeretném még kiemelni, hogy álláspontunk szerint át kell térni a szabályalapú költségvetési tervezésre, ehhez eljárási, továbbá intézményi biztosítékok léte, szükségessége is elengedhetetlen. Továbbiakban egyéb más, az alkotmányt érint ő módosításra most nem térnék ki, hiszen a 2009es beszámolóban azokat az elemeket szerettem volna a jogi környezetében is megemlíteni, amelyben reményeim szerint valóban mód nyílik arra, hogy egy átgondolt vita keretében erősödjön
